A Briardok egészsége

Egy fajta egészségügyi problémáiról való beszélgetés során rendszerint szóba kerülnek az ismerős kutyák betegségei. Pedig egy fajta általános egészségügyi színvonalát nem az egyes esetek határozzák meg. Ilyenkor a fajtára jellemző öröklött, illetve méretéből, használatából adódó szerzett betegségekről kell szólnunk. Ugyanakkor meg kell említenünk a kutyákat általában veszélyeztető betegségekre, fertőzésre való hajlamot is.

Ezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a Briard, mint fajta, alapvetően egészséges.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fenyegeti őket semmiféle betegség. Az alábbiakban a Briardokra legveszélyesebb betegségeket soroljuk fel, amik az életüket is veszélyeztetik.

Öröklött betegségek

Az öröklött betegségek között találhatunk olyanokat, melyek genetikai módszerekkel szűrhetők, és vannak olyan betegségek is, melyek csupán klinikailag vizsgálhatók. Ez utóbbi módszer csupán a betegség kialakulását mérheti fel, arra vonatkozó információkat, hogy az egyed örökítheti-e az adott betegséget, vagy sem, nem kaphatunk. Így tehát ebben az esetben csupán a ténylegesen beteg egyedeknek a tenyésztésből való kizárásával lehet az állomány terheltségét csökkenteni.

A genetikai szűrés lehetőséget ad arra, hogy a nem beteg, de örökítő egyedeket is felderíthessük. Az ilyen, az adott betegséget hordozó egyedek esetében az állomány egészségének javítása érdekében két út látszik járhatónak:

A Briardra jellemző öröklött betegségek közül a legjelentősebb csoport az érzékszervek, elsősorban a szem öröklött megbetegedései.

Ezek közül érdemes szűrni a PRA (Progresszív Retina Atrophia - a retina - látóideg-hártya  - megállíthatatlan sorvadása), a RD (Retina Displasia - a retina rendellenes fejlődése), CEA (Collie Eye Anomalia - vaksághoz vezető születési rendellenesség, mely a collie-k -skót juhászkutyák- 95%-ában megtalálható, de a többi pásztorkutya fajtában is előforduló öröklött betegség), Cat (Cataracta - szürkehályog), illetve a CSNB (Congenital stationary night blindness – Veleszületett állandósult farkasvakság, mely jellemzően a Briardok betegsége) ellen. A CSNB ma már genetikailag szűrhető. Mivel recesszíven öröklődő tulajdonság, a genetikai vizsgálatnak három lehetséges kimenete van: homozigóta a betegségtől mentes,  heterozigóta a betegséget hordozó, illetve homozigóta beteg. Ez utóbbi esetben nem szabad az egyedet tenyésztésbe vonni, mert a betegséget minden utódjára örökíti.

A második jellemző csoport a vázrendszer betegségeivel kapcsolatos. Mivel a Briard nagytestű kutyafajtának számít, sok problémát okoznak az izületek dysplasiás megbetegedései (az izületek rendellenes fejlődése). Egyes vélemények szerint az izületi dysplasiát felerészben öröklött, felerészben tartási-etetési problémának tekinthetjük. A Briardok esetében elsősorban a csípőizületi dysplasia előfordulásával kell számolnunk, elenyésző számban fordulnak elő könyök-, térd- vagy gerincdysplasiás esetek. Néha előfordul térdkalácsficam (patella) is. Ezek a betegségek röntgenfelvétel segítségével szűrhető. Sajnos, nem minden állatorvos tud dysplasia-szűrést végezni, a szűrés feltétele a jóminőségű röntgengép. Azonban nem elhanyagolható szempont a szűrésben való jártasság sem, amit a legjobb röntgen felszerelés sem pótolhat. Ha ez párosul a felvétel kiértékelésére vonatkozó jogosultsággal, gyors és jó bírálatot kaphatunk, azonban a felvétel kiértékelhető a megfelelő bíráló bizottság (a Független Displázia Bizottság, illetve a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület) közreműködésével is.

A harmadik csoportba a belsőszervi megbetegedéseket soroljuk. Ezek a betegségek a betegségre való hajlam öröklődését jelenti, ritkán jelenik meg közvetlenül az öröklött betegség. Általában valamilyen kiváltó ok "aktivizálja" a betegséget, de kétségtelenül kimutatható a betegség kialakulására vonatkozó öröklött hajlam is. A Briardokat, mint nagytestű állatokat különösen fenyegeti a gyomorcsavarodás (torsio ventriculi) veszélye, mely műtét nélkül néhány órán belül halált okoz. A gyomorcsavarodásra vonatkozó hajlam örökölhető, ami a gyomrot tartó lazább szalagokban, illetve a hasüregben lévő nagyobb helyben jelentkezik, de mindez még nem elegendő ennek a heveny betegségnek a jelentkezéséhez. Általában tele gyomorral végzett olyan mozgás idézi elő közvetlenül, ami a gyomor átfordulását eredményezi. Elsősorban a felnőtt kor második időszakára jellemző betegség, de előfordulhat fiatalabb korban is.

Hasonlóan jelentős probléma a vesebetegségek köre, azonban ez a betegség (elsősorban az időskori vesebetegségek esetén) megfelelő diétás táplálással az esetek jó részében kontrollálható. A vesebetegségben szenvedő Briardok esetében különösen fontos a kullancsok elleni védekezés, mivel pl. a babesia a vesék fokozott terhelésével járhat. Előfordul időnként a von Willebrand's Disease, mely az emberi vérzékenység megfelelője a kutyákban. Ez a betegség általában nem okoz életveszélyes vérzést, így gyakran gyógykezelést sem igényel. Ha kezelésre van szükség, gyógyszerek és gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésre. Végül ebbe a csoportba sorolhatjuk a daganatos megbetegedéseket is. Bár a környezetnek, amibe kutyáinkat magunkkal vittük, igen jelentős szerepe van e betegségek kialakulásában, mégis, itt is felfedezhetjük a megbetegedésre való hajlam öröklődését. A Briardok esetében számíthatunk mindazon daganatos megbetegedések előfordulására, melyek az embert is veszélyeztetik, bár talán kisebb mértékben fedezhetők fel, mint az alacsonyabb testű fajták esetében, akik a környezetszennyezést közvetlenebbül "élvezhetik".

Szerzett betegségek

Ebbe a csoportba általában a vírusos, baktériumos fertőzéseket soroljuk. A Briardokat ugyanazok a szerzett betegségek fenyegetik, mint a többi kutyafajtát, de amíg a "szokásos" fertőző betegségek, mint a szopornyica, a parvo, a leptospiroza, a veszettség jó hatásfokkal megelőzhetők védőoltásokkal, a kullancs által terjesztet betegségek, mint a lime-kór és a babesia állandó odafigyelést igényel.