Naarvik
Daphny
Szibériai Husky
2001.06.21. - 2009.02.27.
Az első hírt február 27-én kaptuk gazdájától, Kovácsné Szalay Máriától, aki állatorvosi rendelőben dolgozik:
Sajnálattal értesítek mindenkit, hogy Naarvik Daphny csütörtökön hajnali 4 órakor meghalt. Múlt héten vasárnap belázasodott, a vérvétel eredménye szerint, veséje, mája egészséges volt, viszont nagyon vérszegény volt.
Babésiára gondolt mindenki, így kapott megfelelő kezelést, jobban is lett. Egész héten jól volt, mint régen, játszott Boleróval, a cicájával, jó étvágya, és jó kedve volt. Édesanyám szerint tegnap délelőtt is jól volt. Nekem korán kellett dolgozni mennem, estére már nem volt jól, kicsit lázas volt, és bágyadt.
Éjszakára felvittem magamhoz, együtt aludtunk. Fél 4 körül a lihegése hurutossá vált. Felhívtam a főnökömet, mondta, hogy vigyem be. Azonnal beültem a kocsiba és száguldottam a rendelőbe.
Már majd nem ott voltam, mikor kétszer felsírt, a rendelőbe már ölbe kellett bevinni, de a szíve akkor már megállt.
Nem sikerült újra éleszteni.
Vettünk még vért, és kértünk pár vizsgálatot, mert nem tiszta, hogy mi is volt a baja.
Nagyon megviselt itthon mindenkit az elvesztése!
Még mindig nem tértem magamhoz.
A főnököm személyesen bevitte a laborba a szívéből a vért, tegnap kaptuk meg az értékelést. Másfél oldal, igazán nem értem a felét, mert szakzsargon. Hétfőn fogja a főnököm elolvasni.
A lényege az, hogy az a kullancs által okozott betegsége volt a babézia, amire gondoltunk. Annak a szövődményébe halt bele, a kezelés ellenére. Atipikus volt, véres vizelete nem is volt.
A lépét, máját támadta meg, csak ultrahanggal lehetett volna kimutatni, de senki nem gondolt rá, hiszen az első imisol után már kitűnően volt, és a másodikat is megkapta. Hirtelen omlott össze.
Lép-eltávolítás lett volna csak a megoldás, de nagyon nagy a halandóság a műtét után, gyakorlatilag semmi esélye nem volt.
Annyiban örülnék, ha megjelenne a hír, hogy mindenki tudja, hogy már támadnak a kullancsok, és ilyen szinte tünetmentes esetek is vannak. Ha minden látható ok nélkül hirtelen belelázasodik kedvencünk, azonnal gondoljunk kullancsra, még ha nem is találtunk benne.
Naarvik Daphny volt a második generáció volt nálam, és szívünk csücske!
7 éves volt.
Együttérzünk Veled és családoddal, Marika!
In Memoriam
Dijon de
Montmirail "Dizsike"
Bouvier des Flandres
1999.12.31. - 2006.10.13.
10 hetesen került hozzánk Hicsák Anita tenyészetéből. Egy nagy szőrgombolyag volt, aki már az első pillanattól mindenkit levett a lábáról szépségével és kedvességével.
Nagyon sok kedves emberrel ismerkedtem meg általa és sokan (köztük én magam is) rajta keresztül ismerték meg ezt a nagyon kedves, nyugodt, családi kutyafajtát, a Bouviert.
Dijon az Dijon volt, egy igazi Bouvier.
Imádta a
gyerekeket és többi kutyával is nagyon barátságos és előzékeny volt. Nála
nyugodtabb és türelmesebb kutyát nem ismerek.
Nyugodtan
tűrte a macerát, ami a szőrének ápolásával járt és egész életében egyszer sem
morgott és nem harapott meg senkit. Nagyon sok kiállításon jártunk vele és ezek
eredményeként először Hungária Junior Champion majd Hungária Show Champion lett,
éveken keresztül legyőzője nem akadt és nagyon sok kiállításon a fajtagyőztes
szalaggal a nyakában állhatott a BIS körben.
Két alommal ajándékozott meg bennünket. Kölykeit féltő gonddal óvta és nevelte, nagyon jó anya volt.
Sajnos, most, hogy már nyugdíjas évei előtt állt, most, hogy egy lányát megtartva (akit nagyon szeretett) boldogságban élhetett volna, most történt meg az, ami mindennek véget vetett. Sajnos a nagytestű kutyákra oly végzetes baleset őt is utolérte, már nem segíthettünk rajta .......
Sohasem fogunk elfelejteni, drága Dijon.......
Ancsa, Zoli, Brigitte és a többi kölyke, Titike és még sokan mások