A Francia Pásztorkutya
Klub
Fegyelmi Szabályzat
I. FEJEZET
A Fegyelmi Szabályzat hatálya
1.§
1.) Az Etikai és Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Francia Pásztorkutya Klubban (a továbbiakban: FRPK.) tömörült tagok tartoznak.
2.) A tagok feladatait, jogait és kötelezettségeit különösen meghatározzák:
- az állattenyésztésre és az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok,
- az egyesületekre vonatkozó jogszabályok,
- a Klub testületi és vezető szerveinek a jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban álló döntései (határozatai).
3.) A 2.) bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok be nem tartása miatt indult fegyelmi eljárásra, a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
Etikai elvárások
2.§
1.) Az FRPK tagja az általánosan elfogadott – jogszabályok, előírások és társadalmi elvárások által meghatározott magatartást tanúsító – személy, aki ismeri az FRPK szabályzatait, azokat elfogadja és betartja.
2.) AZ FRPK tagja minden tevékenységében, megnyilvánulásában a kulturált kutyatartás, az állatszeretet és –barátság elveit érvényesíti, viselkedésével barátokat szerez az etikus és kulturált kutyatartók táborának.
3.) AZ FRPK tagja nem folytathat a Klub számára hátrányos tevékenységet, véleményével, kritikájával segíti a Klub tevékenységét, a belső demokráciája fejlődését, és nem támogatja a Klub ellen kifejtett, illetve a Klub belső élete megrontására irányuló tevékenységet.
4.) AZ FRPK tagja elhatárolódik, és távol tartja magát minden olyan szervezettől, csoportosulástól, amelynek elvei a Klub elveivel ellentétesek, vagy azoktól eltérő célokat határoznak meg követni, illetve melyek a Klub tevékenységével ellentétes tevékenységet folytatnak, vagy tevékenységük a Klub megszüntetésére irányul.
5.) AZ FRPK tagja az összeférhetetlenségi szabályokat figyelemmel kísérve fejti ki tevékenységét, a Klub választott, vagy megbízott vezetőjeként a helyzetéből adódó esetleges előnyökkel nem él vissza, azokat sem anyagi, sem más céljai eléréséhez elvtelenül nem használja.
6.) AZ FRPK tagja — a Klub rendezvényein, azokon az egyéb magyarországi, illetve külföldi kutyás rendezvényeken, melyeken a Klub tagjaként vesz részt, továbbá a kutyával való foglalkozás, sportolás és a tenyésztés során — sportszerűen viselkedik és segíti társai hasonló tevékenységét, valamint fellép az ezektől eltérő megnyilvánulásokkal szemben.
7.) AZ FRPK tagja mind saját kutyája/kutyái, mind más állatokkal kapcsolatban betartja a természetvédelmi, állatvédelmi előírásokat és környezetét is ösztönzi azok betartására. Magatartásával az állatok – különösen a kutyák – szeretetére nevel.
8.) AZ FRPK tagja tevékenységét az általa tenyésztett fajta minőségének javítása, fajtajellege megőrzése, egészséges szervezetű, a fajta standardnak megfelelő egyedek származtatása érdekében fejti ki, nem pedig anyagi haszonszerzés érdekében.
9.) AZ FRPK tagja az általa tenyésztett kutyákért, azok sorsáért jogi és etikai felelősséggel tartozik. Az eladott, vagy elajándékozott kölykök sorsát folyamatosan figyelemmel kíséri és az új tulajdonosokat szükség esetén tanácsokkal látja el.
10.) AZ FRPK tagja kutyája(-i), tenyészete reklámozása során szigorúan a bizonyítható tényekhez ragaszkodik, tartózkodik a túlzásoktól, figyelembe veszi a jó ízlés határait. Az előzőekben megfogalmazott magatartása soha nem irányul mások ellen, vagy mások eredményeinek lerontására, megkérdőjelezésére.
II. FEJEZET
A fegyelmi eljárás célja
3.§ A fegyelmi eljárás, illetőleg az etikai és fegyelmi felelősségre vonás célja:
A fegyelmi vétséget elkövető tag bizonyított cselekményének arányában álló etikai és fegyelmi büntetés meghozatala, az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől, más tagok etikai és fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.
Etikai és Fegyelmi vétségek, etikai és fegyelmi büntetések
4.§ Etikai vétségek
1.) E Szabályzat értelmében etikai vétség
(a.) az etikai szabályok szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból való megszegése,
(b.) a kutyatartással, a tenyésztéssel és a kutyás sporttevékenységgel összefüggésben bármilyen módon jogtalan előny szerzése, vagy más részére ilyen előny biztosítása, ennek kísérlete
(c.) Az FRPK határozataiban foglalt kötelező rendelkezések szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból való megsértése
(d.) Az FRPK tagjához, vezetőjéhez méltatlan magatartás tanúsítása
5. § Az etikai eljárás elmarasztalás elvei
1.) AZ FRPK természetes személy tagjával szemben alkalmazható jogkövetkezmények
(a.) szóbeli figyelmeztetés
(b.) írásbeli figyelmeztetés
(c.) vétség elkövetésének nyilvános közzététele
(d.) fegyelmi eljárás kezdeményezése
2.) Jogkövetkezményt csak a jogorvoslati eljárás jogerős lezárása után lehet alkalmazni.
6. § Az etikai bejelentések és panaszok tárgyában Az FRPK Közgyűlése által választott Fegyelmi Bizottság jár el.
Az Fegyelmi Bizottság
etikai kérdésekben kivizsgálja, és döntést hoz azon közérdekű bejelentések és panaszok tárgyában, melyeket hozzá, vagy Az FRPK vezetőségéhez nyújtottak be.
véleményt alkot bármely klubtag magatartásával kapcsolatban felmerült etikai kérdésben
békéltető tevékenységet végez és közvetít a klubtagok közötti vitás ügyeikben
állást foglal a hozzá intézett összeférhetetlenségi ügyekben
a Bizottság eljárása során tárgyalást tarthat, illetve tárgyalás tartása nélkül határozhat.
Amennyiben az eljárás alá vont személy kéri, tárgyalást kell tartani.
A Bizottság határozatai ellen az érintett személyek annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban panasszal élhetnek Az FRPK vezetőségéhez
7.§ A Bizottságnak, az etikai eljárás lefolytatása során, a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell eljárnia. (V. fejezet)
III. FEJEZET
Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések
Fegyelmi vétségek
8. §
(1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki:
(a.) az állattartásra, állattenyésztésre és állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megszegi,
(b.) a Klub Alapszabályának, egyéb Szabályzatainak előírásait, vagy a Klub Közgyűlésének és Vezetőségének határozatait nem tartja be,
(c.) választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,
(d.) a Klub gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el,
(e.) a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet, annak képviselőjét, illetve a Felügyelő Bizottság tagjait jogszerű vizsgálatuk során szándékosan félrevezető magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja, vagy megsemmisíti,
(f.) méltatlan magatartásával, megnyilatkozásával erkölcsi-, vagy (közvetlen/közvetett módon) anyagi kárt okoz a Klubnak.
(2) A fegyelmi vétséget elkövetett tagot fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.
Fegyelmi büntetések
9. §
(1) A fegyelmi büntetések a következők:
(a.) szóbeli figyelmeztetés,
(b.) írásbeli figyelmeztetés,
(c.) a tag határozott ideig történő eltiltása a Klub rendezvényeinek látogatásától
(d.) tulajdonában lévő kutyájának, kutyáinak, a Klub kiállításairól, tenyészszemléiről határozott ideig történő eltiltása
(e.) törzskönyv kiadásának határozott ideig történő zárolása
(f.) a tisztségtől határozott ideig történő eltiltás
(g.) a tisztségtől a választási időszak végéig történő eltiltás
(h.) a Klubból való határozott ideig történő kizárás
(2) A fegyelmi eljárás során az (1) bekezdés (a.) – (h.). pontjaiban felsorolt fegyelmi büntetések közül egyidejűleg több is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés a - h. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idejének kezdetét és végét az eljáró Fegyelmi Bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.
(4) A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése
(a.) A 4.§ (1) bekezdés (b.) – (e.) pontjaiban felsorolt büntetés végrehajtását hat hónaptól egy évig terjedő időre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható.
(b.) Felfüggeszteni csak az egy évnél rövidebb időtartamú büntetéseket lehet.
A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha újabb fegyelmi vétséget követ el.
IV. FEJEZET
Fegyelmi szervek
10. § A fegyelmi szervek a következők:
(a.) a Klub Fegyelmi Bizottsága
(b.) a Klub Közgyűlése.
Fegyelmi Bizottság
11. §
(1) A Klub Közgyűlése Etikai és Fegyelmi Bizottsági elnököt választ, majd kéttagú Etikai és Fegyelmi Bizottsági tagot és egy póttagot választ. Az Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez legalább két fő jelenléte szükséges.
(2) A megválasztott bizottsági tagok nem állhatnak sem egymással, sem a Klub más vezetőivel közeli hozzátartozói kapcsolatban. (Ptk. 685. §.)
12. §
(1) Az Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik a tagok elleni etikai és fegyelmi eljárás lefolytatása.
(2) A kivizsgálás eredményétől függően az Fegyelmi Bizottság első fokon saját hatáskörében hoz etikai és fegyelmi határozatot, és szabja ki a 9.§. (1) bekezdése a - h. pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket, és 5.§. (1) bekezdése a – d. pontjaiban meghatározott etikai büntetéseket
13. §
(1) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében az érdekelt Fegyelmi Bizottság tag meghallgatása után - a Vezetőség dönt, mely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Fegyelmi Bizottság egy tagjának elfogultsága esetén az Fegyelmi Bizottság többi - nem elfogult - tagja jár el, illetve a Vezetőség szükség esetén a hiányzó létszámú tagot jelöl ki az adott ügyre kiterjedően.
(2) Ha az Fegyelmi Bizottság több tagjával kapcsolatban merül fel az elfogultság gyanúja, a Vezetőség ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködésre a Klub tagját (tagjait) is, a vizsgálatot azonban ez esetben is az Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti.
(3) Ha az adott ügyben az Fegyelmi Bizottság elnöke érintett, vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatására csak a Vezetőség tagjai jelölhetők.
14. § Az Fegyelmi Bizottság elnöke köteles tájékoztatni a Klub elnökét és a soron következő Közgyűlést az Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatokról.
V. FEJEZET
A fegyelmi eljárás
Az elsőfokú eljárás szabályai
15. §
(1) Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján lehet.
(2) A fegyelmi eljárást a Klub elnöke, Vezetősége, valamint a hatáskörébe tartozó ügyeknél a Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.
A Klub elnöke, a Felügyelő, - Fegyelmi Bizottság elnökei ellen, fegyelmi eljárást a Közgyűlés rendelhet el.
Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját alátámasztják.
16. §
(1) A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el.
Elévült a cselekmény, ha:
(a.) a fegyelmi vétség elkövetése óta két év már eltelt, vagy
(b.) a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint hat hónapja tudomása van.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.
17. §
(1) Az ügyben eljáró Fegyelmi Bizottság az elrendelést követő tizenöt napon belül írásban - az indokok megjelölésével - értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt és egyben tárgyalást kitűzni. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.
(2) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, és - szükség szerint - azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos és fellelhető egyéb bizonyítékokat (okirat, jegyzőkönyv, stb.) is.
18. §
(1) A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.
(2) Az Fegyelmi Bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész időtartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen lehessen, az Fegyelmi Bizottság elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében - név és lakcím megjelölésével - tanúkat jelent be, a személyeket az Fegyelmi Bizottság - szükség esetén a tárgyalás elnapolásával - köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben ez a valós tényállás felderítése érdekében szükségesnek mutatkozik.
(4) A bizonyítás - kivételesen indokolt esetben - az Fegyelmi Bizottság elnöke vagy az általa ezzel megbízott bizottsági tag által, a helyszínen is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek a helyéről és időpontjáról is legalább 8 nappal előbb értesíteni kell.
19. §
(1) A fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a szóbeli meghallgatáson bizonyítható előzetes értesítések ellenére nem jelenik meg, és távollétét nem menti ki.
(2) Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás felvételről jegyzőkönyvet kell készíteni,
- amelyben a tanúvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztését és nyilatkozatait fel kell venni.
- fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét,
- a jelenlévő személyek nevét
- és az eljárás tárgyát.
(3) A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait a jelenlevő személyekkel alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetőleg nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni.
Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(4) A jegyzőkönyvet az Fegyelmi Bizottság jelenlévő tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont személy is köteles aláírni.
20. §
(1) Az elsőfokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított 90 napon belül be kell fejezni. E határidő rendkívül indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az Fegyelmi Bizottság az ügy kivizsgálása után döntést hoz.
(3) A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
21. §
(1) Ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyított, az eljárást
"bizonyítékok hiányában",
ha az eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget nem követett el,
"fegyelmi vétség hiányában"
meg kell szüntetni.
Erről a fegyelmi eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás során a fegyelmi vétségnek az eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró Fegyelmi Bizottság határozatot hoz, amelyben a 9.§ -ban meghatározott büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt.
22. § A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá, és egyúttal gondoskodik annak kézbesítéséről.
23. § A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll:
(a.) bevezető rész tartalmazza:
az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését,
a határozathozatal idejét,
az eljárás alá vont személy adatait.
(b.) a rendelkező rész tartalmazza:
a megállapított fegyelmi vétség elkövetését,
az Etikai és Fegyelmi szabályzat meghatározott pontjaira hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést,
a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőségre való utalást,
(c.) az indoklás tartalmazza:
az egyértelműen bebizonyított tényeket, körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását,
az eljárás alá vont személy által javasolt, de az Fegyelmi Bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket,
a súlyosbító és enyhítő körülményeket.
24. §
(1) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek és a Vezetőségnek.
(2) A jogerős fegyelmi határozatot a Klub legközelebbi Közgyűlésén teljes egészében ismertetni kell.
25. § A fellebbezési eljárás szabályai
(1) Az Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezni lehet etikai határozat ellen a Klub Vezetőségéhez, fegyelmi határozat ellen a Klub Közgyűléséhez. Fellebbezhet az eljárás alá vont személy, valamint az eljárás megindítására jogosult személy is.
(2) A fellebbezést az első fokon eljárt etikai és fegyelmi szervnél kell írásban benyújtani.
(3) A fellebbezést az Fegyelmi Bizottság 15 napon belül az összes irattal és bizonyítékokkal együtt köteles az ügy másodfokú elbírálására jogosult szervhez felterjeszteni.
26. §
(1) Ha az Fegyelmi Bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyvben megállapítani, és a fellebbezést elutasítani. Az elutasított döntés ellen, további fellebbezésnek van helye.
(2) Ha a fellebbező - az elkésett fellebbezés benyújtásával egyidejűleg - mulasztását igazolja, a Fegyelmi Bizottság köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárások teljes iratanyagát 30 napon belül felterjeszteni döntés végett a Közgyűléshez.
A Közgyűlés ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt.
27. §
(1) A Közgyűlés az iratok kézhezvételét követő (igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő) 30, illetve legkésőbb 60 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.
(2) A Közgyűlésen a fegyelmi ügyet külön napirendi pontként kell tárgyalni. A Közgyűlésen a Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi ügy kivizsgálásáról jelentést tesz, és a határozatot részletesen indokolja.
(3) A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.
28. §
(1) A Közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont tagot is meg kell hívni, aki a közgyűlésen a védekezését előterjesztheti, illetve hozzá a tagok kérdéseket intézhetnek.
Az igazolhatóan szabályszerűen meghívott eljárás alá vont személy távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a Közgyűlés döntsön.
(2) A Közgyűlésen további bizonyítás - kiegészítés is foganatosítható.
29. §
(1) A Közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető jelentett be fellebbezést.
(2) Ha a fellebbezést a közgyűlés alaptalannak találja - azt az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett - elutasítja.
(3) Ha az elsőfokú eljárás során jelentős szabályszegés történt, valamint ha további, nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a Közgyűlés az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezheti, és az Fegyelmi Bizottság -t új eljárásra utasíthatja. A hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az elsőfokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat.
(4) A másodfokú fegyelmi eljárásra, illetve határozatra egyebekben a 19., 20., 24.§-ban foglaltak az irányadóak.
30. §
(1) A Közgyűlés határozatát 15 napon belül írásba kell foglalni, és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a Klub elnöke írja alá.
(2) A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs, az érdekelt azonban bíróság előtt megtámadhatja.
VI. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
31. § Az etikai és fegyelmi határozat kijavítása
Az etikai és fegyelmi szerv határozatát hibás név vagy számítási hiba, illetve hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja.
32. § Mentesülés az etikai és fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól
(1) A tag mentesül az etikai és fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól
írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével,
más büntetés esetén az etikai és fegyelmi büntetés letöltésével,
kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva két év eltelt.
(2) Ha az etikai és fegyelmi büntetés hatálya alatt álló taggal szemben újabb jogerős etikai és fegyelmi büntetést szabnak ki, a korábbi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb etikai és fegyelmi büntetéssel meghosszabbodik.
33. §
(1) A jogerős etikai és fegyelmi határozatot - amennyiben az törvénysértő - a Klub bármely tagja a tudomására jutástól számított 30 napon belül az illetékes bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
Záradék:
A jelen Szabályzatot az FRPK Fegyelmi bizottsága a 2012 év 01 hó 24 napján megtartott ülésén megtárgyalta, és mint a Fegyelmi bizottság 1/2012 számú határozatát elfogadta
Jelen szabályzatot az FRPK vezetősége a 2012.02.04 napján megtartott vezetőségi ülésén megtárgyalta és elfogadta.
Budapest, 2012. február 4.
|
|
Kelemenné Bistyák Klára |