Érdekes információk

 

Ezeken az oldalakon olyan szakmai információkat kívánunk közreadni, melyek segíthetik a kutyatartói-tenyésztői munkát. Az idevágó szakirodalom ismertetését folyamatosan bővítjük.

Jelenleg a következőkről olvashatnak benne:

 

 

TENYÉSZTÉS

 

A tenyésztői munka feladatai

Már Darwin munkássága óta ismert, hogy a fejlődés az élő szervezetek változékonyságán, az örökletességen és a kiválasztáson alapszik.

Joggal állapíthatjuk meg, hogy a legdöntőbb ezek közül az ember által tudatosan végrehajtott tenyészkiválasztás. A több évszázados múltra visszatekintő mesterséges tenyészkiválasztás a kutyatenyésztésben is igen nagy eredményeket ért el.

A tenyészcél meghatározása fontos és bonyolult feladata a tenyésztőknek.

A XVIII. századtól kezdve rohamosan kezdett fejlődni a tenyésztés, amely a tenyésztőkel szemben is új követelményeket állított, hatékonyabb tenyésztési módszereket követelt, és a táplálék minőségének emelkedését is szükségessé tette.

A tenyésztési módszereknek két alapvető csoportját lehet megkülönböztetni:

A két alapvető tenyésztési módszer nem tekinthető egymás ellenfelének, sőt egymást segítve eredményezték, a ma már stabil, kialakult kutyafajtákat.

A kutyatenyésztésben természetesen az utóbbi lett az irányadó, ezt szeretném taglalni pár mondat erejéig.

 

Fajtatiszta tenyésztés

 Fajtatiszta tenyésztést akkor folytatunk, amikor az egymással párosítandó egyedeket ugyanabból az elismert fajtából választjuk ki.

 A fajtatiszta tenyésztés céljai:

A fajtatiszta tenyésztés során a tulajdonságok konszolidálása hosszú időt vesz ugyan igénybe, de a legbiztosabb módszer a megfelelő tenyészértékű kutyák tenyésztésére.

 A fajtatiszta tenyésztésen belül:

foglalkozunk.

 

Vérújítás (vérfrissítés)

Ha a fajtában a genetikai előrehaladás lassú vagy lassulás következik be, célszerű ugyanannak a fajtának idegen tenyészetből származó vagy külföldről behozott hímjeit felhasználni. Ez az eljárás az ún. vérfrissítés. A fajtatiszta tenyésztés akkor folytatható sikerrel, ha a szigorú szelekcióhoz elegendő létszám áll rendelkezésre.

 

Beltenyésztés (rokontenyésztés)

Beltenyésztésről akkor beszélünk, amikor olyan kutyákat párosítunk egymással, amelyek rokonságban vannak egymással. Ilyenkor a párosításra kerülő egyedek génjei származásilag részben azonosak (identikusak).

 Ismerünk:

rokontenyésztést.

 Igen szoros rokontenyésztést folytatunk akkor, ha a szülőt ivadékával vagy az édes-, illetve féltestvéreket egymással párosítjuk.

Szoros rokontenyésztéskor a 3. és 4. rokonsági fokban lévő egyedeket párosítjuk (ilyen az unokatestvérek párosítása).

Mérsékelt rokontenyésztés ha az 5. és 6. rokoni fokban lévő egyedeket párosítjuk.

A beltenyésztéssel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a rokonságban lévő állatok kiváló tulajdonságait az utódokban egyöntetűen rögzítsük.

Sajnos, a rokontenyésztésnek lehetnek negatív hatásai is. Minden egyedben előfordul 3-4, ún. defektes gén is, amely a szervezet életképességét befolyásolja. Ezek a nemkívánatos gének - a rokoni párosítások révén - az utódokban, esetenként fokozott gyakorisággal kerülhetnek felszínre. Ez a jelenség az ún. beltenyésztéses leromlás előidézője. Mindezt úgy tapasztalhatjuk, hogy a szervezet elfinomodhat, a szaporodásbiológiai folyamatokban zavarok keletkezhetnek, súlyosabb esetekben torzképződmények keletkezhetnek. A beltenyésztés másik velejárója lehet, a rokontenyésztett állományok alkalmazkodóképességének csökkenése.

Csak kiváló genetikai felépítésű tenyészállománnyal szabad beltenyésztést folytatni.

A rokontenyésztés legnagyobb haszna a beltenyésztett apaállatok tenyésztéséből származik, amelyeknek értékes génjei szuka utódaik továbbtenyésztésében mutatkoznak meg.

A rokontenyésztés hatására, nem mindig jön létre leromlás.

 

Vérvonaltenyésztés (vonaltenyésztés)

Ennek az a lényege, hogy egy kiváló egyed tulajdonságainak rögzítése egy állomány keretében nagyobb jelentőséget kap, mint a rokontenyésztésben. Mivel egy apaállatnak sokkal több utóda lehet, mint az anyaállatnak, csaknem minden esetben hím egyed a vonalalapító. Ennek a kiváló tulajdonságokkal és kiemelkedő konstitúcióval (testi felépítés vagy alkat) rendelkező apaállatnak genetikai alapja révén kívánunk hozzá hasonló utódnemzedéket létrehozni. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a kiválasztott vonalalapítóval kialakított állomány vele minél szorosabb rokonságba kerüljön. Ezúton remélhető ugyanis, hogy leginkább hasonlítanak majd hozzá utódai.

A hatékony vonaltenyésztéshez a következő feltételek szükségesek:

A vonaltenyésztés legfőbb célja kiemelkedő tenyészértékű apaállatok tenyésztése.

 

Folyt. köv.

 

                                                                                                                       Dworszky Beatrix

Felhasznált irodalom:

Állattenyésztés - Dr. Sófalvi Ferenc

 

vissza a lap elejére

 

A kutyatenyésztés adójogi vonatkozásai

/ avagy praktikus tudnivalók az adófizetés jogszerű minimalizálására /

Adózási témában minden előadást azzal célszerű kezdeni, hogy az elhangzottak a teljesség igénye nélkül emelik ki a téma általam fontosnak tartott gondolatait. Igyekszem - felvállalva a pontosságtól történő esetleges kisebb eltérést is - az érthetőség érdekében a jogszabályok nyelvezetétől elrugaszkodni.

Ennek megfelelően vágok a közepébe:

Pillanatnyi elmezavarában, avagy hosszas, megfontolt döntést követően - első lépésként elkerülhetetlenül - minden potenciális kutyatenyésztő "szert tesz” egy kutyára. Ezt két módon teheti meg: többnyire vásárol egy kutyust, avagy, szerencsésebb esetben ajándékba kap egyet. Mindkét „gazdasági esemény” kiválthatja az adóhatóság élénk érdeklődését, vétel esetén az eladónak adófizetési kötelezettsége, ajándékozás esetén az ajándékozottnak illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet.

Utóbbi a ritkább, ezért ezzel kezdem.

2009-ben - a dátumnak csak a változó illeték szabályok miatt van jelentősége - egy jószívű tenyésztő ismerősének ajándékoz egy leonbergi kölyköt. A megajándékozott, miután megsimogatta, megetette a kis szőrcsomót, jogkövető állampolgár lévén egyetlen dolgot mérlegel: magasabb-e az ajándékba kapott kutya értéke az illeték törvényben mentességi határként meghatározott 150.000 Ft-nál? Amennyiben nem (és a körülményeket mérlegelve az adóhatósági esetleges felülvizsgálat is ezt támasztja alá) akkor nincs fizetési kötelezettsége. Ellenben az értékhatár felett az ajándékozottnak bejelentési és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik az APEH felé.

Ettől lényegesen gyakoribb (alap) - eset, amikor a kiskutya új tulajdonosa mélyen a zsebébe nyúl, és megvásárolja a bájos, új családtagot.

Itt már sokkal összetettebb a „gazdasági esemény” adójogi megközelítése.

Az adóhatóság szemszögéből mindenekelőtt az un. üzletszerűség kerül vizsgálatra az eladó vonatkozásában. Ennek minősítése nincs sem darabszámhoz, sem az éves alom számához kötve, gumiszabály.

Talán ahhoz hasonlítanám, amikor valaki autókat hoz be (eladásra) külföldről: ez lehet egy esztendőn belül kettő, esetleg három darab.

Nagyobb számban már nem nagyon eszi be az APEH, hogy eredetileg kedves feleségének vette, de finnyás ízlése folytán időnként megunta, lecserélte – az autót…

Mindenesetre óva intek minden tenyésztőt a kincstári optimizmustól, miszerint az adóellenőr elnéző lesz az alom értékesítésénél az üzletszerűség megítélése során!

A rövid bevezető után, következzenek a kutyatenyésztés – értékesítés – alapesetei.

Vélhetően fehér holló ritkaságú, amikor valaki elkerüli az adózási alapszabályokat, és bejelentés, számlaadás, és a jövedelem bevallása nélkül értékesíti kiskutyáit.

Nem feltételezek ilyet senkiről, ettől függetlenül kurta tájékoztatást adok ennek veszélyeiről. Törzskönyvezett kutyákról lévén szó, az adóhatóság játszi könnyedséggel nyomon követheti az eladott kutyák sorsát, adatokat gyűjthet és tanúkat hallgathat meg.

Ha bebizonyosodik az (adótörvények szerint) illegális üzletszerű értékesítés, a következőkre lehet számítani:

Magánvéleményem: ha az adóhatóság bármely lángelméjű hivatalnokának az agyából kipattan az isteni szikra – csak idő kérdése – hogy a kutyatenyésztőket is górcső alá kellene venni, akkor biztosan nem a húsz-harminc ezer forintos fajtákkal kezdik meg áldásos tevékenységüket kutakodásuk során. Ezen túlmenően kicsiny hazánkban cseppet sem ritkák a feljelentgetések, melyekre az APEH kéjes élvezettel, azonnal és buzgón rámozdul. Tehát bízhatunk ugyan a szerencsében, azonban tartsuk szárazon a puskaport!

Túl azon, hogy lebeszélek mindenkit a „fekete” kutyatenyésztésről, felhívom a figyelmet a tevékenység legalizálása melletti jogszabályi lehetőségekre az előadás hátralévő részében.

Egyetlen gondolattal visszatérek az előbb említett jövedelem megállapítási módszerre, az adóhatósági becslési eljárásra. Ez ugyanis érintheti a bejelentett, szabályos vállalkozói keretek között működő tenyésztőket is:

Az adóhatóság az adózó jövedelmét becsléssel állapítja meg, amennyiben az adózó nyilvántartásából, illetve az összes körülményt mérlegelve, nem állapítható meg kétséget kizáróan a megszerzett jövedelem. Amennyiben tehát hiányos az adminisztráció, netán bevétel eltitkolás bizonyítható, megnyílik az adóhatóság jogalapja a becslésre. Ez különösen azért veszélyes, mert az adóhatóságnak csak a jogalap megnyílását kell bizonyítani, viszont ezzel megfordul a bizonyítási teher, az adóvizsgálati (netán nemes egyszerűséggel, hasra ütéssel történő) megállapítások ellenkezőjét az adózónak kell bizonyítania. Nyomatékosan felhívom a figyelmet ennek veszélyességére!

Tételezzük fel, hogy a kutyatenyésztő az életét az adóhivatal számára egy nyitott könyvként kívánja feltárni! Mit tehet?

Amennyiben elhatározza, hogy ő öntudatos állampolgár lévén igenis jogkövető magatartást kíván gyakorolni, és az ebek tenyésztéséből származó hatalmas jövedelmével hazánk sanyarú sorsú költségvetését igyekszik gyarapítani, a következőket teheti:

Legegyszerűbb megoldásként, befárad az igen tisztelt adóhivatalba, és hosszú sorát kivárva közli ebbéli szándékát a mélységesen kedves ügyintézővel. Perceken belül kézhez kapja a hőn áhított adószámot, és ezzel az „adószámos magánszemély” büszke cím viselőjévé válik. Ettől kezdve mindössze annyi a tennivalója, hogy frissen megszerzett dokumentumát hóna alá csapva egy nyomtatványboltban számlatömböt vegyen, és bevételeit szorgalmasan dokumentálja. Mivel azonban – e körben bármily hihetetlen! – a kutyatenyésztés költségekkel is együtt jár, egy hangya szorgos buzgalmával el kell kezdenie a kiadási számlák gyűjtését - és vadászását.

Ezt követi a végtelenül egyszerű képlet: az adóév végén a bevételei és költségei összevetéséből egy kivonási művelet eredményeképpen módjában áll az adóév eredményét, netán eredménytelenségét konstatálni. Ez az összeg amennyiben pozitív, az adóbevallását fogja ékesíteni.

De! Túl azon, hogy ez (mármint az adószámos magánszemély státusz) a legegyszerűbb adózói eljárás, magában hordoz néhány bibit:

Következésképpen látható, miszerint az egyszerűségből adódó kényelemnek ára van, így legfeljebb csak az egészen „kicsiben játszóknál” javasolható ez a formáció.

Lényegesen kedvezőbbek a lehetőségek a vállalkozási formát választók esetében. Ők alapvetően az egyéni és a társas /pl. BT, KFT/ vállalkozási formák között választhatnak.

Nyereségük elszámolása között, a könyvelésükből adódóan fő különbség, hogy az egyéni vállalkozók bevételeiket és kiadásukat a tényleges pénzforgalom alapján számolják el (tehát amikor megkapják a bevételt, illetve kifizetik a költséget) ezzel szemben a számviteli törvény szerint adózók a teljesítést alapul véve adminisztrálnak.

Mindkét vállalkozási formánál kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági események pontos könyvelése.

A jövedelem (nyereség) - avagy nevezzük hivatalosan adóalapnak - tehát a bevételek és a költségek összevetéséből állapítható meg.

A bevétel meghatározásával kezdem, látszólag ez az egyszerűbb. A vevő fizet, erről az eladó számlát állít ki, ez a bevétel. Alapesetben. Azonban ettől bonyolultabb formációk is léteznek a kutyatenyésztőknél, ahol egy adójogi fogalmat szükségeltetik ismerni, ez pedig a vagyoni érték fogalma. Bevétel nem csak a pénz átadásával keletkezik, keletkezhet az vagyoni érték megszerzésével is. Nem részletezem, de ismeretesek olyan szerződések, melyek esetében a kiskutya pénzforgalom nélkül cserél gazdát, kikötve egyéb feltételeket, pl későbbi fedeztetés biztosítása, szaporulatból kiskutyával történő fizetés stb. Az említett esetekben pénzforgalom hiányától függetlenül keletkezik vagyoni érték, melyet az APEH bevételként kezel. Hasonló buktató a csere: az adótörvények a csere ügyletet, mint két önálló gazdasági eseményt kezelik. Tehát pl. kiskutyáért történő fedezés esetén ugyan nincs pénzforgalom, azonban a gazdasági esemény vagyoni érték, bevétel keletkezését eredményezi. (Hasonló a helyzet, mint amikor az egyik iparos kifesti a másik házát, az viszont cserében megcsinálja a fűtésrendszerét.)

Lényeges tudnivaló a bevételekkel kapcsolatosan, miszerint aki vállalkozás keretében, vagy akár adószámos magánszemélyként bevételt realizál, arról számlát köteles kiállítani! Ezt a gyakorlatként elterjedt adás-vételi szerződés nem pótolja! (Ellenkező esetben az APEH számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt drámai egyszerűséggel mulasztási bírságot szab ki.) Természetesen a számla mellett az egyéb feltételeket szabályozó adás-vételi szerződés készítése is javasolt.

Költségek. Mindig izgalmas a kérdés: mit számolhatunk el költségként a kutyatenyésztés esetében?

Nos, leegyszerűsítve, a bevétel elérésével közvetlen összefüggésben ténylegesen felmerült kiadások számolhatóak el, melyeketszámlával, bizonylattal igazolni szükségeltetik. (Ez a hivatalos megfogalmazás. Más megközelítésben: számláink alapján a tenyésztéssel, tartással összefüggésbe hozható kiadásaink, az ellenkezője bizonyíthatóságáig növelik költségeinket - a sorok között olvasgatva...)

Értelemszerűen elszámolhatóak

Elszámolhatóak

Speciális elszámolással bír a kutya, mint tenyészállat amortizációja. Ezt a számviteli törvény részletezi. Röviden: az állat tenyésztési ciklusát meg kell határozni, és ennek százalékos elosztásával kell a tenyészállat értékét a ciklus éveire meghatározni, illetve költségként elszámolni. Pl egy leonbergi szuka tulajdonosa – betartva a dekrétumban foglaltakat – két éves korában vonja tenyésztésbe kutyáját, és hét éves koráig kívánja fedeztetni, akkor az állat beszerzési értékét ezen évekre osztja el, és veszi figyelembe amortizációs költségként, évente.

Mindezeken túlmenően természetesen számtalan költség felmerül, illetve felmerülhet. (Utóbbiról írásban nem számolok be, az előadáson elhangzott. Ezek az adófizetést legálisan minimalizáló, nem publikus költségelszámolások.)

Végezetül néhány általános tudnivaló.

ÁFA vonatkozásában kiemelten lényeges: az APEH bejelentkezésnél az ÁFA esetében egy sajátságos, fordított mechanizmus működik. Aki üzletszerűen – akár vállalkozóként, akár „feketén” – gazdasági tevékenységet folytat, és nem jelenti be az erre vonatkozó – alanyi – mentes státuszát az APEH felé, ÁFA kötelessé válik, tehát bevételeire köteles ÁFÁ-t felszámolni. Ellenkező esetben az adóellenőrzés teszi meg ugyanezt… Az alanyi mentesség (ami tehát nem jár, csak kérhető) értékhatára ötmillió forint.

Forrás:  angolbulldog.hupont.hu

 

vissza a lap elejére

 

Viselkedés - Kiképzés

 

Etológia

Az Etológia alapjain álló kiképzésről, a kutya viselkedésének befolyásolásáról szóló ETOLÓGIA MINDENKINEK c. előadást 2011. februárjában hallgattam meg. A két anyag, melyet a szerző engedélyével közreadunk, ezeknek az előadásoknak az anyagát tartalmazza.

Hamarosan a weblapon közvetlenül is olvasható lesz.

Az eredeti dokumentumok itt találhatóak:

 

Folyt. köv.

 

                                                                                                                       Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

 

ORVOSI ROVAT

 

Örökléstani ismeretek

Az örökléstan (genetika) az állattenyésztésben az egyedek és állományok tulajdonságainak átörökítési és változékonysági kérdéseivel foglalkozik.

Átöröklésen az elődök tulajdonságainak ivadékaikra való átvitelét értjük.

A változékonyság (variabilitás) az élőlényeknek az a képessége, hogy az eltérő életkörülmények hatására - öröklöttségének megfelelően - megváltozik.

Jóllehet az átöröklés és a változékonyság ellentétes hatású, mégis a kettő egysége teszi lehetővé valamennyi élőlény fejlődését.

Elsősorban a képességek öröklődnek, a tulajdonságok kialakulásában a környezeté a döntő szerep.

 

Az öröklés materiális alapjai

A hím és női ivarsejtek egyesüléséből jön létre a megtermékenyített petesejt, a zigóta, amely mindkét szülő örökítő anyagát tartalmazza.

A sejtmagban találhatók a kromoszómák, amelyek a legtöbb sejtben a sejtmag kromatinhálózatában lelhetők fel és a sejtosztódáskor válnak láthatóvá. A kromoszómák tartalmazzák a DNS-t (dezoxiribonukleinsav). Ezek tárolják a szervezet fejlődéséhez és differenciálódásához szükséges információkat, amelyek a DNS szerkezeti felépítésétől függnek.

A citoplazmában található RNS (ribonukleinsav) felelős az információk átadásáért (messenger RNS), és szállítja a fehérjék felépítéséhez szükséges aminosavakat (transzfer RNS) a riboszómák felületéhez, ahol végbemegy a fehérjeszintézis.

A kromoszómák meghatározott helyén helyezkednek el a gének. A gén biológiai és szervezeti egység, amely a tulajdonságok átöröklését irányítja.

Minden tulajdonságot egy-egy génpár (AA, aa) határoz meg. Ezt allél génpárnak nevezzük, amelynek egyik tagját az új egyed az apától, a másikat az anyától kapja. Ha az utód a szülőktől azonos allél génpárt kap (AA, aa), homozigótának nevezzük. Ha viszont az allél génpárok eltérőek (Aa), akkor az egyed a szóban forgó tulajdonságot tekintve heterozigóta lesz.

Az öröklött tulajdonságok megjelenését az utódokban a környezet befolyásolja. Ennek megfelelően különbségeket teszünk:

 A genotípus (vagy örökletes alap) az adott tulajdonságokat meghatározó gének összességét jelenti.

A fenotípus (vagy megjelenési forma) az élőlények külső és belső tulajdonságaiban nyilvánul meg. Mindazt magában foglalja, amely adott időpontban az egyeddel kapcsolatban mérhető, érzékelhető és elbírálható.

A paratípus (a környezeti hatások összessége) az örökletes alap kibontakozásának mértékét határozza meg.

Ebből következik, hogy a fenotípust, a genotípus és a paratípus együttesen alakítják ki. Tehát:

fenotípus = genotípus + paratípus.

Az öröklődő tulajdonságok két csoportra oszthatók:

A minőségi tulajdonságokra jellemző, hogy kevésbé függenek a környezeti tényezőktől, nem mérhetők, és kis számú gén határozza meg őket. Öröklésmenetük egyszerű, a mendeli szabályok szerint öröklődnek. Minőségi tulajdonság pl.: a színeződés.

A mennyiségi tulajdonságok kialakulásában a döntő szerep a környezeté. E tulajdonságok mérhetők és egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő, sok gén határozza meg őket. Öröklésmenetük a mendeli szabályokkal nem magyarázható, s csak statisztikai (matematikai) módszerekkel közelíthető meg. Mennyiségi tulajdonságok pl.: a termékenység, a szaporaság.

A minőségi tulajdonságok átöröklésének törvényszerűségeivel a mendeli (klasszikus) genetika, a mennyiségi tulajdonságok átöröklésével pedig a populációgenetika foglalkozik.

 

A mendeli (klasszikus) genetika

A korszerű örökléstan tudományának megalapozása Gregor Johann Mendel (1822-1884) nevéhez fűződik.

Kísérleteinek eredményeképpen állította fel a következő törvényeket (az un. Mendeli szabályokat):

A mendeli genetika törvényei ma is időszerűek. A populációgenetika alapját is ezek a törvények képzik.

Ábrák... készülőben.

 

Az ivar kialakulása és az ivarhoz kötött öröklés

Az ivar hovatartozását az X és az Y kromoszómák határozzák meg, amelyeket ivari kromoszómáknak nevezünk. Az emlősökön a hímivart az XY, a nőivart az XX kromoszóma alakítja ki.

Az utód nemét az apai kromoszómák befolyásolják. Az anyától ugyanis az utód csak X kromoszómát kaphat.

Bizonyos tulajdonságokat meghatározó gének az ivari kromoszómákban találhatók. Ezeket a géneket csak az X kromoszóma hordozza, az Y nem. Ezzel magyarázható az ivarhoz kötött öröklés.

 

Mutáció

Mutációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valamelyik gén allélja megváltozik. Ez a megváltozás öröklődik.

A mutációval magyarázható megváltozás oka ismeretlen (spontán mutáció).

Az öröklődő megváltozások általában károsak. Ide soroljuk a letális (halált okozó) gének által előidézett változásokat.

A modifikáció (módosulás) a környezet hatására bekövetkező megváltozás. Nem öröklődik.

 

A populációgenetika

A populációgenetika a minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklési szabályait matematikai módszerekkel elemző és leíró tudományág. A mendeli genetikát fejleszti tovább, a génelmélet alapján. Nem az egyes egyedek, hanem adott populáció öröklési törvényszerűségeivel foglalkozik. Módszerei segítségével állapítják meg az értékmérő tulajdonságok örökölhetőségét, a szelekciós módszerek hatékonyságát, az apaállatok örökítőképességét.

 

                                                                                                                       Dworszky Beatrix

Felhasznált irodalom:

Állattenyésztés - Dr. Sófalvi Ferenc

Tanácsadó:

Dr. Molnos Levente állatorvos

 

vissza a lap elejére

 

A Briardok színöröklődése

A briard, a bouvier, a pireneusi juhászkutya, mint jól tudjuk - 3 alapvető színben fordul elő: vörös, fekete, és szürke, a szürkén belül még megkülönböztetünk szürkén született - kék kutyákat, ill. feketén született később kiszürkülő színváltozatot, ami mindig sötétebb. A színöröklést a továbbiakban a briard színének öröklődésén keresztül vezetjük végig.

A vörös ill. a fekete szín öröklődése egyszerű egygénes - domináns, recesszív - öröklődési szabályokon alapul. A szürke szín kialakulásának genetikai háttere ennél kicsit bonyolultabb - emellett nagyon érdekes két különböző genetikai okra vezethető vissza a megjelenése. A szürke szín nem egy, hanem kettő, ill. három génpár által meghatározott tulajdonság. Alapvetően két változata ismert a briardok között. A gyakoribb a feketén született, majd később kiszürkülő, kivilágosodó kutya, a ritkább változat a szürkén született, szürke színű briard - ez utóbbit a könnyebb elkülönítés érdekében általában "kék"-nek hívják.

A cikkben a következő jelek fogják jelölni a színörökítésért felelős géneket:

"F" a domináns fekete, a "v" a recesszív vörös, míg a G(D), g(d) a domináns, illetve a recesszív szürke színért felelős géneket jelentik a cikkben.

 

A vörös és fekete szín genetikai háttere

A született almoknál a színeloszlás gyakran zavarbaejtő a laikusok számára, pedig a hátterében egyszerű genetikai öröklődési szabályok állnak. A szülők által hordozott gének határozzák meg, hogy egy alomban milyen arányban várható, fekete ill. vörös kiskutyák születése. Az öröklődés szabálya, hogy egy bizonyos tulajdonságot hordozó gének párosával helyezkednek el a kromoszómákon. Apai és anyai részről is 1-1 információt tartalmazva. A szín egyszerű öröklődésmenetű ún. egygénes tulajdonság, aminél egy erősebb ún. domináns gén érvényesül, háttérbe szorítva a másik "gyengébb", ún. recesszív gént. Ennek megfelelően a színöröklődés alapja, hogy a fekete gén domináns a vörös recesszív génnel szemben, ami azt jelenti, hogy ha a kölyök fekete és a vörös gént is örökölt a szüleitől, akkor a vörös háttérbe szorul, és a kutya színe fekete lesz. A fenotípusban (megjelenési formában) csak a domináns fekete gén által hordozott tulajdonság lesz látható.

  1. fekete-fekete (FF), amikor az adott szülő egyedben csak a fekete színért felelős gének vannak jelen. Ekkor természetes, hogy ez a briard fekete színű.
  2. fekete-vörös (Fv), amikor az egyik gén fekete, a másik vörös. Ebben az esetben mivel a fekete domináns a vörössel szemben az ilyen géneket hordozó egyed színe fekete, de utódainál megjelenhet a vörös szín (ld. táblázat)
  3. vörös-vörös (vv) amikor mindkét gén a vörös színt hordozza. Ilyenkor a recesszív gén van csak jelen, így a kutya színe vörös.

Ezen öröklődéstani ismeretek alapján megközelítő százalékokban előre megjósolható, hogy a születendő kölykök között milyen arányban lesznek fekete ill vörös egyedek. De nem minden esetben teljesen egyértelmű a dolog, a fekete kutyáknál nem lehet tudni, hogy a fekete színre homozigóta, vagyis a génpárok közül mind a kettő fekete, vagy heterozigóta, tehát recesszíven jelen van a vörös gén is, és ilyen esetben vörös kiskutyák is lehetnek az utódok között - feltéve, ha a vörös gén mindkét fekete szülőben jelen van. Arról, hogy vajon a fekete kutya hordozza-e a vörös gént, a korábbi fedeztetések eredménye adhat bizonyosságot, vagy ha még nincs ilyen tapasztalat, akkor egy vörös kutyával ún. tesztelő fedeztetést végezve kiderül milyen génkombinációt hordoz. Ha hordozza a vörös színt is (Fv), akkor a megszületett alomban fele-fele arányban lesznek fekete, ill. vörös kutyusok is, ha pedig csak a domináns fekete gén van jelen (FF) akkor csak fekete kutyák születnek.


A lehetséges génkombinációk összepárosításából származó kölykök százalékos aránya
(A táblázatban közölt arányok statisztikai valószínűséget tükröznek, és az olyan párosításból, ahol fekete, ill. vörös kölykök is várhatóak, előfordul, hogy a valóságban eltérő lesz a színmegoszlás aránya.)


FF x FF = 100 % fekete
   
   Anya   F     Anya   F   
 Apa   F     FF  FF
 Apa   F     FF  FF

FF x Fv = 100 % fekete
   
   Anya   F     Anya   F   
 Apa   F     FF  FF
 Apa   v     Fv  Fv


FF x vv = 100 % fekete

   
   Anya   F     Anya   F   
 Apa   v     Fv  Fv
 Apa   v     Fv  Fv

Fv x vv = 50 %-ban fekete, ill. 50 %-ban vörös
   
   Anya   F     Anya   v   
 Apa   v     Fv  vv
 Apa   v     Fv  vv

Fv x Fv = 75 %-ban fekete, ill. 25 %-ban vörös
   
   Anya   F     Anya   v   
 Apa   F     FF  Fv
 Apa   v     Fv  vv

vv x vv = 100 % vörös
   
   Anya   v     Anya   v   
 Apa   v     vv  vv
 Apa   v     vv  vv

 

Összefoglalva tehát ha két fekete briardot pároztatunk, abból születhetnek fekete, ill. vörös kiskutyák is (ez utóbbi abban az esetben, ha mindkét fekete szülő hordozza recessszíven a vörös gént). Fekete  és  vörös színű szülőknél ugyancsak lehet fekete ill. vörös kölyök is (vörös, akkor fordul elő, ha a fekete szülő  hordozza  a  vörös  gént),  és  végül  két  vörös  kutya  összepárosításából csak  vörös  kölykök  születhetnek.

 

A szürke szín genetikai háttere

A két szürke típus kialakításában két különböző gén játszik szerepet. Először nézzük meg a gyakoribb, feketén született szürke szín kialakulásának módját, okát.

A feketén született kutyák kiszürkülését a fekete színt hordozó génpárral (FF, Fv) kölcsönhatásba lépő ún. "G" (grey=szürke, ősz) gén okozza. Ez a gén csak részben domináns a fekete felett, ennek köszönhető, hogy a kiskutyák még feketén jönnek a világra, vagyis a gén hatása nem érvényesül azonnal, hanem időben eltolódva. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tenyészérettség elérésének idejére alakul ki a nagyjából végleges szürke szín. Azt hogy a fekete szín milyen gyorsan, és milyen mértékben világosodik ki az is befolyásolja, hogy a szürke színt hordozó génre nézve heterozigóta (Gg), vagy domináns homozigóta (GG) tulajdonságot hordozza-e a kutya. Három eset lehetséges, ami a "G" módosító gén hatását illeti, annak megfelelően, hogy domináns homozigóta, heterozigóta, ill. recesszív homozigóta a módosító allél.

  1. GG a szürke színre nézve domináns homozigóta. Ennek az allélnak a jelenlétében a kivilágosodás gyorsabban megy végbe (ún. korai szürke kutyákra jellemző), és intenzívebb.

  2. Gg a szürke színre nézve domináns heterozigóta. Az ilyen allélt hordozó egyedek később világosodnak ki (késői szürke ebek), és a színük a feketéhez közelebb álló ún. sötét/vagy acélszürke lesz.

  3. gg szürke színt recesszív homozigóta formában hordozza. Ez az allél a fenotípusban nem jelenik meg, nem változtat a kutya színén, vagyis fekete marad.

Ezek a módozatok okozzák a szürke különböző árnyalatait ill. a fekete színben megjelenő fehér szőrszálakat is a briardnál és sok más kutyafajtánál is. (Ír farkaskutya, kerry blue terrier, bedlington terrier, bobtail.)
A szürke kutyák genotípusában tehát egy domináns fekete ill. egy részben domináns szürke allél együttesen jelenik meg. Ennek megfelelően a következő genotípusok alakulhatnak ki. (A színre nézve a következő genetikai információt hordozhatják, ami persze hatással van a születendő utódok színére is.)

  1. FFGG
  2. FFGg
  3. FvGG
  4. FvGg

Ezek a különböző genotípusok a tenyésztésben különböző színek megjelenését hozzák magukkal. Az első (FFGG) genotípusú kutya párosítástól függetlenül kizárólag szürke kutyákat fog világra hozni, a második (FFGg) szürkét ill. feketét is adhat, mivel a szürke színre nézve heterozigóta, így hacsak nem FFGG genotípusú kutyával párosítjuk megjelenik a fekete szín is az utódok között. A harmadik variációnál (FvGG), mivel a genotípus a szürke színre nézve domináns homozigóta fekete szín nem jelenik meg, de mivel recesszíven hordozza a vörös színt a szürke mellett vörös kutyák is születhetnek (vvGg, vvGG genotípussal) egy, a vörös színt szintén recesszíven hordozó másik kutyával történő párosításnál. És végül a negyediknél (FvGg) mind a három szín: szürke, vörös, és fekete is megjelenhet az utódokban.

 A szürke színű kutyák tenyésztésénél célszerű egy, a vöröstől teljesen elkülönült kizárólag szürke, vagy szürke-fekete vonalat kialakítani, vagyis szürke színű kutyával a fekete színre homozigóta szürke, ill. szintén homozigóta fekete párosítása a kívánatos. Ezzel elkerülhető a később kiszürkülő vörös briardok születése (vvGG, vvGg genotípussal), ill. az olyan fonákságok, mikor egy feketén született szürke kutya egy fekete kutyával történő fedezése során vörös kölyök születik, ami egyszer csak szürke lesz. Ez a gyakorlatban is előfordulhat, ha a genotípus figyelembe vétele nélkül vonunk be a tenyésztésbe briardokat. (Ebben az esetben egy vörös színt recesszíven hordozó szürke, ill. szintén a vörös színt recesszíven hordozó fekete kutyát.)

 

A kék szín kialakulásának genetikai háttere

A kék (szürkén született, szürke) szín kialakulásában a legelfogadottabb nézet szerint, egy, a pigmentációt befolyásoló, a pigmentet termelő sejtekre ható d-D (dilute-dense=hígít-sűrít) génpár a felelős, ami homozigóta recesszív (dd) esetben a színintenzitás csökkenését, halványulását, ill. a szivárványhártya, ill. az orrtükör kivilágosodását okozza. (Ez a gén több kutyafajtánál jelen van: dobermann, weimari vizsla, beagle, border collie, chow chow, whippet, greyhound) Egyesek vitatják, hogy az a szín felhígulása kizárólag ehhez a d génhez kapcsolódhat. - így a briardnál sem 100%, hogy kizárólag ez áll a háttérben, ugyanis előfordulnak olyan kék kutyák, amik pigmentáltságában (orrtükör színe, szemszín) nincs hiány.

A kék szín kialakulásában tehát már három allél (génpár) vesz részt. A kék kutyák genotípusra a következők lehetnek:

  1. FF dd gg
  2. FF dd Gg
  3. FF dd GG
  4. Fv dd gg
  5. Fv dd Gg
  6. Fv dd GG

Az első (FFddgg) genotípusú kutya utódai között kék ill. fekete kutyák lehetnek (a fekete szín akkor jelenhet meg, ha egy dD, ill. DD allélt hordozó kutyával történik a párosítás, mivel a D gén a pigmentációt nem halványítja, hanem sűríti, így a fekete szín nem szürkül ki). A másodiknál (FFddGg) a kék, és a fekete mellett megjelenik a szürke (feketén született szürke) szín is, a Gg heterozigóta allél miatt. A harmadik (FFddGG) genotípusú kutyával törénő párosításnál kék kutyák nem is, csak fekete és szürke színű briardok születhetnek, (kivéve, ha FFddgg genotípusú kutyával történik a párosítás) ami annak köszönhető, hogy a kék szín recesszíven viselkedik a domináns homozigóta GG alléllal szemben, így nem jelenik meg a fenotípusban. A negyedik (Fvddgg) esetben kék, fekete és vörös kutyák is születhetnek, és végül az utolsó kettőnél pedig mind a négy szín előfordulhat (kék, fekete, szürke vörös), és egészen érdekes színű kutyák jöhetnek a világra.

Ami a kék színű kutyák tenyésztését illeti, az talán még bonyolultabb, mint a szürkéké. A nehézséget az okozza, hogy a kék szín (dd) allél recesszív jellegű, és egy kék kutya genetikailag sok más színt is hordozhat, ami nem derül ki az elején. A legcélszerűbb ha kék kutyákat csak egymással - esetleg a fekete színre homozigóta feketével párosítunk. A vörös-kék párosítás mindenféleképpen kerülendő, sőt, a vörös színt genotípusban hordozó fekete sem párosítható össze kékkel, hiszen ezekben az esetekben vvddGg, vvddGG - genotípusú vörös kutyák jelennek meg, amiknek a szőrszíne katasztrófálisan meglepő dolgokat tud produkálni. Először is, a "d" gén a vörös színt is halványítja, így egy sárgásfehér szőrszínt alakít ki, vagy rosszabb esetben kialakulhat a tehénfoltos vörös-szürke briard. : Ott ahol a kutya elvileg fekete jegyeket viselhet (fülek, farok, fej), és még más helyeken kiszürkül, vagy esetleg a GG allél jelenléte miatt az egész kutya szürke lesz. Ráadásként a szemek, és az orrtükör színe is túl világos lesz. Tehát "létrejön" egy halmozottan hátrányos briard - ami ugye senki - főleg tenyésztő - célja nem lehet.
Ennek a kissé bonyolult, száraz genetikának elsősorban a felelősségteljes tenyésztésben van fontos szerepe - abban, hogy szép, egyöntetű színű fekete, vörös, szürke, kék briardok szülessenek (bár ez nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik), és ne kelljen meglepődni, amikor a vörösként törzskönyvezett, és hazahozott pár hónapos kiskutya két éves korára már szürke színű. Remélem ez a kissé bonyolultra sikerült cikk egy kicsit segített eligazodni a színek öröklődésének útvesztőjében.

Pecséri Zsófia   

Felhasznált irodalom:

 
  1. Linda Philips cikke: Coat Color in Briards-Black & Tawny
    (Intenet cím: www.briardclubofca.org/color.shtm )
  2. A kutya tenyésztése és egészségvédelme (szerk. Zöldágh László, Mezőgazdasági Kiadó, 1998)
  3. Dr Neil O’ Sullivan (genetikus) cikke: Colours Of The Briard
    (Internet cím: www.briard.com.au/colours_of_the_briard.htm )

 

vissza a lap elejére

 

Dysplasya

A dysplasya szó valamilyen testrésznek a normálistól eltérő alakulását jelenti. Úgy tűnik, egyre többféle dysplasia szűrésére van szükség, mivel ez a fajta betegség igen jelentős mértékben befolyásolja a kutya életminőségét, tartását, tenyésztését. A dysplasia kialakulását befolyásolhatja az öröklött hajlam, az etetés, a mozgatás és a tartási körülmények is. A dysplasia szűrése a bonyolult feltételrendszer fennállása miatt jelenleg csupán tüneti úton (klinikai vizsgálattal) hajtható végre, ezért fontos a szűrések rendszeres időközönkénti megismétlése, illetve bármilyen, a dysplasia kialakulására utaló jel esetés a szűrővizsgálat megismétlése.
A dysplasia nemcsak a mozgásszervekhez kötött betegség (csípő, könyök, gerinc), de dysplasiás megbetegedése lehet a szemnek is.

Az alábbiakban a legfontosabb dysplasiás megbetegedéseket szeretnénk ismertetni.

 

A csípőizületi dysplasia

Mostanában nagyon sokat hallhatunk a kutyák csípőizületi dysplasiajáról, annak szűréséről, sőt, arról is, hogy ennek a szűrésnek az eredménye befolyásolja a tenyésztést is.
A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlődést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó két csont valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája. Ez egy félgömb alakú homorulat, mely magába foglalja a combcsont ugyancsak félgömb alakú fejének kétharmadát. Ez biztosítja, hogy a combcsont a csípőcsonthoz képest különböző szögekben elmozdulhasson, miközben a kutya gerincének alátámasztását folyamatosan biztosítani kell. Az egészséges kutyában ezek a félgömb alakú csontok pontosan illeszkednek, sem túl mélyek, sem túl sekélyek nem lehetnek. A dysplasiás csípőizületben vagy a vápa nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen. Ez a két eltérés az esetek igen nagy százalékában együtt jelentkezik.

Ha a vápa túl sekély, vagy a combcsontfej görbülete nem megfelelő, az alátámasztás elégtelenségét okozza. A röntgenfelvételen ilyenkor a combcsontfejnek a kétharmadánál kisebb része illeszkedik a vápába.


      


A dysplasiához hasonló tüneteket és röntgenképet mutat az ún. csípőizületi lazaság is. E betegség nem azonos a csípőizületi dysplasiaval, a csontok megfelelő ívűek, alakúak, mélységűek. A hibás illeszkedést az izület lazasága okozza. Ebben az esetben azonban nem beszélhetünk csípőizületi dysplasiaról. Az ilyen izületi lazaság már nyolc hetes korban kimutatható. Az időben felismert csípőizületi lazaság a kölyök helyes táplálásával és mozgatásával javítható. Ugyanakkor az elhanyagolt lazaság a csontok hibás elhelyezkedése miatt (a csontok koptatásával) hozzájárulhat a csípőizületi dysplasia kialakulásához is.

A csípőizületi dysplasia kialakulása nem egyetlen okra vezethető vissza. Még nem tisztázott tudományos körökben sem minden ok-okozat összefüggés, de úgy tűnik, az öröklött adottságok, a genetikailag öröklött hajlam nagymértékben hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Emellett szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minősége, a kölyök mozgásának mennyisége (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) és minősége (túl korán kezdett lépcsőzés, illetve akadályugratás) a helytelen táplálás is.

A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, a tünetek mégis inkább a nagyobb testű kutyákon jelentkeznek gyakrabban. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát, de a briardoknál is előfordulhat.

A csípőizületi dysplasianak különböző fokozatai vannak:
     - "A" - normál,
     - "B" - majdnem normál,
     - "C" - enyhe,
     - "D" - közepes,
     - "E"-től - súlyos.

A közepes és súlyos minősítések esetén a kutyát a tenyésztésből ki kell zárni. Ezekben az esetekben már gyakran látható tünetek is jelentkeznek a kutyán.

Felmerül a kérdés, honnan tudjuk, hogy a kutyánknak csípőizületi problémája van?

Mivel a betegség a csípőcsontok betegsége, röntgenfelvétel segítségével tájékozódhatunk róla, de jelentkezhetnek klinikai tünetek is. A röntgenfelvétel a 24 hónapos kort betöltött kutyák esetén a kialakult csontozatot mutatja, ezért az ilyen idős kor után megállapított dysplasia foka végleges. Ugyanakkor korábban is elvégeztethetünk ún. tájékoztató röntgenvizsgálatot is.

A hat hónapos korban tapasztalt súlyos vagy közepes dysplasia már nem fog javulni, tehát nem érdemes a kutyával tenyészkutyaként számolni. Ettől még kedvenc, hobby, illetve házőrző kutya még lehet belőle. Az egy éves kort betöltött kutya röntgenfelvétele alapján már nemcsak kizárni lehet célokat, de valószínűsíteni is: a normál, majdnem normál, illetve enyhe minősítést kapott kutyák nagy valószínűséggel (de persze nem 100%-osan) tenyészthetők lesznek.

Tenyész-, munka- vagy sportkutya esetén már fiatal korban rengeteg pénzt, időt, energiát szánunk céljaink elérésére, tehát nem árt tudni - még akkor sem, ha ez még nem a végleges dysplasia eredmény - hogy reálisak-e a kutyával szemben támasztott elvárásaink. Fel kell mérni, hogy nem feleslegesen dolgozunk-e, vagy nem váltjuk-e ki éppen mi magunk a - beteg kutyához mérten - túlzott mozgatással a betegség klinikai tüneteit, és okozunk felesleges fájdalmakat kutyánknak.

Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága nincs feltétlenül egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért más és más tünetek előfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.

     - A legelső tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
     - Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.
     - Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintő csánkok.
     - Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.
     - Járás közben erősen elmozduló csípőizületek esetleg kattogó hang.

A fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerűen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántasága dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy műtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípőizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentős részében egy időben végzett viszonylag egyszerű műtéttel korrigálható.

A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetők el, és igen drágák.

Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szűrő jellegű röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésből kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincsen, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés ebben a kérdésben. Komoly tenyésztő, aki munkája céljául valóban az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tűzi ki, saját érdekében is végrehajtja az ilyen jellegű szelekciót, hiszen hosszú távon biztosan megtérül úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetből származó kölykök keresettségében és árában, mint a fajta fennmaradásában és egészségében is.

A kutyát vásárlóknak két dolgot tanácsolhatok. Az egyik az, hogy csak megfelelő dysplasia-eredménnyel rendelkező szülők kölykeit vásárolják meg, a másik pedig, hogy az adásvételi szerződésben mindig térjenek ki a később jelentkező veleszületett betegség esetén követendő eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésből való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.

A végleges dysplasia szűrés a megfelelő minőségű röntgengéppel felszerelt állatorvosi rendelőkben lehetséges. Magyarországon a dysplasia szempontjából tenyészthető kutyák nyilvántartását az ún. FDB (Független Dysplasia Bizottság) végzi. A bizottsághoz csatlakozhatnak állatorvosok, akiket az FDB ajánl a szűrővizsgálat elvégzésére. Ezeknek az állatorvosoknak (klinikáknak) a listáját az FDB honlapján, a www.fdb.hu címen találhatjuk. Ugyanitt megtalálhatjuk a nyilvántartásba való vétel feltételeit, illetve magát a nyilvántartást is.

Dysplasia szűrést azonban nemcsak az FDB állomásokon lehet kérni. Kérdezzük meg állatorvosunkat, vajon ott lehet-e hivatalos dysplasia-szűrést végeztetni, és ha nem, kérjük ki a saját állatorvosunk tanácsát. Ha nem egy FDB állomáson szűrettük kutyánkat, akkor is nyilvántartásba kerülhetünk, ha a röntgenfelvételeket, illetve a kutya eredeti törzskönyvét beküldjük a bizottsághoz (a szűrést végző állatorvos útján) ilyenkor a felvételeket újraértékelik, és ez az új eredmény lesz a nyilvántartásba kerülő eredmény. Ha olyan állatorvossal szűrettük kutyánkat, aki erre jogosult, akkor nem szükséges a tenyésztésbe vételhez az FDB nyilvántartásban való megjelenés. Ez a nyilvántartás azért fontos, mert az itt található eredmények a tulajdonostól függetlenül kerültek a listába. Természetesen, komoly tenyésztő rendelkezik a kutya azonosítóit tartalmazó dysplasia igazolással is, ami azonos értékű a nyilvántartásban való szerepléssel.

Maga a szűrés altatásban történik, ezért kutyánkat a vizsgálatot megelőző 24 órában ne etessük meg. A vizsgálatra célszerű előre bejelentkezni, hogy feleslegesen ne éheztessük kutyánkat. Az altatás nélküli röntgenfelvétel nem elég éles, nem elég pontos, ezért szűrés-eredményre alkalmatlan, csak tájékoztató jellegű lehet. A rövid altatás a kutyára semmilyen veszélyt nem jelent.

Az izületről két röntgenfelvétel készül; egy annak nyújtott, egy pedig behajlított állapotában, ami lehetővé teszi a dysplasia megkülönböztetését a laza izülettől. A felvételek kiértékeléséről néhány nappal később jegyzőkönyvet kapunk, mely alapján dönthetünk a tenyésztésbe vételről is.

A dysplasia szűrést célszerű akkor is elvégeztetni, ha nem tenyészállatról van szó, mert ez a mozgást korlátozó betegség a kutya más célra való használatát is befolyásolhatja. Ugyanakkor célszerű az eredményt a tenyésztő tudomására hozni, mivel ez támpont lehet számára a párosítás genetikai hátterére vonatkozóan.

 

Az információt összegyűjtötte:

Kelemenné Bistyák Klára
 

 

vissza a lap elejére

 

Szembetegségek

CSNB (Congenital Stationary Night Blindness - Veleszületett állandósult farkasvakság)

A CSNB a retina nem-progresszív, klinikailag és genetikailag heterogén rendellenessége, amelyet farkasvakság és csökkent látásélesség jellemez. A legújabb genetikai tanulmányok a fotoreceptor három génjében fellépő elfajulást tartják a CSNB okának.

Hogy könnyebben megérthessük a retina ezen betegségét, térjünk ki egy kicsit magára a retinára.

A retinában (a szem ideghártyája) a fotoreceptor celláknak (fényérzékelő celláknak) két morfológiailag eltérő típusa van: a csapocskák és a pálcikák. A csapocskák feladata az éleslátás, és a színlátásért is felelősek. A csapocskák három típusba vannak sorolva, melyek mindegyike eltérő pigmentet tartalmaz, így a látható spektrum rövid, közép, vagy hosszú hullámhossz tartományait érzékelik (kék, zöld, vagy vörös). A különböző hullámhosszoknak e három típusú csapocskák által történő érzékelése adja a színlátás alapját. A pálcikák viszont a fényesség érzékelésére szolgálnak. Ezen fotoreceptor cellának az aránya határozza meg a látást, mint érzékelést.

A CSNB működési elégtelenség, a retina klinikai és genetikai rendellenessége, mely különböző okokra vezethető vissza. A CSNB-t a fotoreceptorban lévő pálcikák három génjének mutációja is okozhatja: a rod rhodopsin, a rod cGMP phosphodiesterase-nek a b részecskéje (PDEB), és a rod transducin a részecskéje (G protein). A hibás gének lényegesen élénkítik a fototranszdukciót (fényátvezetést), amely zuhanásszerűen vezet a fotoreceptorok pálcikáinak érzéketlenné válásához, azaz, a szem képtelen lesz a fényesség érzékelésére. A CSNB tehát a fotoreceptorok génszintű elfajulása, azok molekuláris mechanizmusának öröklött hibája.

A CSNB jelenleg nem gyógyítható, csupán a betegség klinikai tüneteit mutató egyedeknek a tenyésztésből való kizárására támaszkodhatunk. A Briard a CSNB által fenyegetett fajta, ezért különösen fontos lenne a briardok CSNB-szűrése. Magyarországon jelenleg ez a típusú szűrés nem kötelező, s mivel genetikai vizsgálatot jelent, átlagos állatorvosi rendelőben nem végrehajtható.

Az Egyesült Államokban és Európa több országában (Németország, Franciaország, Cseh Köztársaság, stb.) is speciális klinikák alakultak kifejezetten genetikai szűrések végrehajtására. Ezek a klinikák az állatorvos által levett és hozzájuk beküldött anyag alapján is végrehajtják a nem olcsó vizsgálatot (a vizsgálat pl. az USA-beli Optigen klinikán 135§, ehhez jön a 15§-os regisztrációs díj, a kiszállítás és a magyar állatorvos díja), tehát az állat kiszállítása nem szükséges. 2008 óta Magyarországon, a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának laboratóriuma is képest a génteszt végrehajtására.

Ilyen genetikai vizsgálat hiányában a klinikai tünetek alapján lehet a tenyésztésről dönteni, ami feltételezi, hogy nemcsak magát a tenyészállatot, hanem az utódait is figyeljük. Ez a módszer azonban nem biztosít (és nem is biztosíthat) teljes biztonságot.

A CSNB, mivel génszintű betegség, különböző szinteken valósulhat meg. A kutya állapotát CSNB-től MENTES, azaz NORMÁL állapotnak nevezzük, ha a három génpár mindegyik tagja MENTES a mutációtól Ha a kutya génhármasában bármely génpár mindkét tagja CSNB-t mutat, a kutyát BETEG állapotúnak nevezzük. A betegség mértéke, jelentkezésének ideje attól függ, hogy a három génpárból egy (és melyik), kettő (és melyik kettő), vagy mind a három beteg-e. Ha a három génpárból a mutációt mutató génhez minden esetben mutációtól mentes gén társul, a betegség klinikailag nem jelenik meg, de az állat továbbadhatja utódainak, ahol szerencsétlen génkombináció esetén meg is jelenik a betegség. Ezt az állapotot a betegséget HORDOZÓ állapotnak nevezzük.

A probléma bonyolultságát mutatja, hogy csak az egyik szülőtől 8 különböző kombinációban kaphatja az utód a három génhelyen beteg és nem beteg géneket, ennek következtében a két szülő génjeinek 64 különböző kombinációja lehetséges. Tudnunk kell, hogy amíg ebből a 64 lehetséges kombinációból normál állapot csak egyetlen módon alakulhat ki, úgy, ha CSNB-t okozó génpárok (6 db gén) mindegyike a mutációtól mentes, addig a betegséget valamilyen szinten klinikailag is mutató génkombinációk száma 37 féle módon jöhet létre. Végül betegséget nem mutató, de azt hordozó génpárosítás 26 különböző módon alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a 64 különböző kombinációban létrehozható hármas génpárosításból csupán egyetlenegy esetben kaphatunk betegségtől biztosan mentes egyedeket, ha mindkét szülő mentes a betegségtől. Még ebben az esetben is előfordulhat valamilyen "balesetként" létrejövő mutáció.

A következőkben az egyszerűség kedvéért a CSNB okozóiként jelentkező génekből csak egy génhelyet vizsgáljunk meg a normál, a hordozó, illetve a beteg állapotú szülők esetén az utódokban jelentkező mutáció lehetőségének szempontjából, amit azonban nem egy adott egyedben várható génkombinációk szempontjából tanulmányozzuk, hanem a szülőktől várható beteg-nem beteg egyedek számának vizsgálata szempontjából.

A táblázatban a következő jelek fogják jelölni a CSNB örökítéséért felelős géneket:

"M" a mutációtól mentes, a "C" a CSNB mutációt mutató gént jelöli, míg az N, a H, illetve a B jelölés a normál, a betegséget hordozó, illetve a beteg egyedeket jelöli.

(A táblázatban közölt arányok statisztikai valószínűséget tükröznek, így az olyan párosításból, ahol beteg és nem beteg kölykök is várhatóak, előfordul, hogy a valóságban eltérő lesz a beteg-nem beteg egyedek aránya.)

 
Szülők    

 

Az apa

 

 Állapot

  

Normál (N)

 

 Hordozó (H)

 

 Beteg (B)
  Génpár

M

M

M

C

C

C

  

Az anya

Normál
(N)

 M 

N

N

N

H

H

H

 M 

N

N

N

H

H

H

 

Az utódok 100%-a N

Az utódok 50%-a N, 50%-a H

Az utódok 100%-a H

  

   

Hordozó
(H)

 M 

N

N

N

H

H

H

 C 

H

H

H

B

B

B

 

Az utódok 50%-a N, 50%-a H

Az utódok 25%-a N, 50%-a H, 25%-a B

Az utódok 50%-a H, 50%-a B

  

Beteg
(B)

 C 

H

H

H

B

B

B

 C 

H

H

H

B

B

B

 

Az utódok 100%-a H

Az utódok 50%-a H, 50%-a B

Az utódok 100%-a B

A CSNB recesszíven (azaz rejtetten) öröklődik, ezért különösen fontos, hogy ne csak a betegség jeleit mutató kutyákat hagyjuk ki a tenyésztésből, hanem ügyeljünk a betegség-hordozókra is. Különleges tulajdonságokkal rendelkező, de CSNB beteg kutyák esetén a betegség "felhigítása" lehetőséget ad arra, hogy az utódokban a betegséget előbb felhigítsuk, majd megszüntessük (azaz megakadályozzuk beteg egyedek születését) úgy, hogy az egyéb, különleges tulajdonságot is megőrizzük.

A betegség felhigítása szigorúan Normál, azaz  betegségtől mentes egyeddel való párosítással történik. A betegség "felhigítása" során beteg egyedből kiindulva már az első generációban elérhető, hogy egyetlen beteg egyed sem szülesen, azonban az utódok mindegyike hordozni fogja a betegséget. A következő generációban már az utódok az utódok fele egészséges lesz, fele pedig hordozó. A harmadik generációban az egyedeknek már csupán a negyede lesz hordozó, a többi egészséges.

A CSNB-től mentes állomány létrehozása egyszerűbb, ha csak mentes, vagy hordozó egyedekkel számolunk a tenyésztésben, de nem zárhatjuk ki teljesen a tenyésztésből a beteg egyedeket sem. Ilyenkor azonban különösen oda kell figyelnünk a párosításra.

A CSNB nemcsak a tenyésztésben jelentős, hanem az egyéb célra szánt briardoknál is, hiszen ki az, aki vállalja a kockázatát annak, hogy tudatosan szerezzen be egy vak, vagy csökkent látóképességű Briardot? Legalább annyit meg kell tennünk, hogy kérjük, mutassák be a szülők CSNB teszteredményét.

Az anyagot összefoglalta

Kelemenné Bistyák Klára   

Felhasznált irodalom:

 

  1. Optigen Klinika: CSNB test
    (Intenet cím:     www.optigen.com )
  2. :Gustavo D. Aguirre, Victoria Baldwin, Sue Pearce-Kelling, Kristina Narfström, Kunal Ray, Gregory M. Acland: Congenital stationary night blindness in the dog: common mutation in the RPE65 gene indicates founder effect
    (Intenet cím:     www.briardworld.com )
  3. Narfstrom K et al: The briard dog: a new animal model of congenital stationary night blindness. Brit J Opthal 73:750, 1989.

 

vissza a lap elejére

 

A von Willebrand Disease - Hemofilia - vérzékenység

A von Willebrand Disease a hemofilia, azaz a vérzékenység egyik öröklött típusa.  A kórt a felfedező orvos, Erik von Willebrand után nevezték el. Két veleszületett változatról beszélhetünk:

Ha a von Willebrand faktor hiányzik, vagy nem funkcionál, egy baleset vagy sérülés folyamatos vérzést okozhat. Egy sérülés, pl. egy vágás az érfalon általában egy teljes eseményláncot vált ki, melyet alvadási folyamatnak nevezünk. Az alvadás a test reakciója a vérzésre, megóv a túl nagy vérveszteségtől, ami veszélyezteti az életet és kárt okoz a belső szervekben is.

Mi tehát a von Willebrand faktor, aminek működészavara ilyen problémákat okozhat?

A von Willebrand faktor a vér (viszonylag nagyméretű) proteinjeinek egyike, amely a véralvadást segíti elő. A véralvadás egy több lépcsőből álló folyamat, mely biztosítja, hogy az érpálya megszakadását követően a vérzés megálljon, és a feleslegessé váló vérrög lebontódjon. Ez a folyamat több lépcsőből áll. Az első az adhézió, melynek során a vérlemezkék megtapadnak a sérült érfalon, melyet a vérlemezkék aktiválódása és egyesülése követi. Ezzel párhuzamosan megindul a véralvadási folyamat, melynek eredményeként létrejön a vérlemezkéket az érfalhoz erősítő fibrinháló. Végül a feleslegessé vált alvadékot a fibrinolitikus rendszer bontja el.

Bár a folyamat mind a vénás, mind az artériás rendszerben azonos módon játszódik le, mégis, a keringés artériás oldalán a gyors áramlás és a vér rétegei között fellépő nagy nyíróerő miatt a tapadás létrejöttéhez igen nagy erejű kötésre van szükség. Ez a kötés az áramló vérlemezkéket az érfalhoz pányvázza, mozgásukat lelassítja, és lehetővé teszi, hogy a most már lassan görgő vérlemezkék aktiválódjanak, és az érfalhoz stabilan kapcsolódjanak. Ezt az alapvető fontosságú, nagy erejű, gyors kinetikájú kötést hozza létre a von Willebrand faktor (VWF).

Kettős szerepe van: egyrészt biztosítja a kötés létrejöttét nagy nyíróerejű áramlási viszonyok között, másrészt stabilizálja a véralvadásban jelentős szerepet játszó VIII-as faktort (egy másik típusú gyakori vérzékenység, az Ahemofilia nagyrészt a VIII-as faktor működészavarából származik).

A VWF részleges vagy teljes hiánya azt hiszem, mindenki számára egyértelmű következményekkel jár: a vérlemezkék nem tudnak megtapadni a sérült felületen, mert hiányzik a "ragasztó". A funkcionális zavar többféle lehet.

Az egyik altípusban (2A) a multimerizáció (azaz a nagyméretű proteinek kialakulásának folyamata) zavara, vagy a VWF-et lebontó metalloproteáz (az utolsó fázisban, a vérrög eltávolításában van szerepük) iránti fokozott érzékenység a nagyméretű proteinek kialakulásának, illetve fennmaradásának gátlásával okozza a VWF funkcionális zavarát, mely így nem tudja a szerepét eljátszani, túl gyenge, vagy fel sem épül a kötés.

Egy másik altípus (2B) épp ellenkezőleg, fokozott a VWF és a thrombocyta felszíni receptora (GPIb) közötti kapcsolat egy génmutáció (az A1 gén) következtében, ami a nagy multimerek eltűnésével jár. A 2M altípus a VW betegség (VWB) károsodott VWF funkciót takar, míg a 2N altípus a VIII-as faktor (FVIII) kötés zavarát jelenti.

A hemofilia diagnosztikája leggyakrabban a vérzési idő meghatározásán alapul. Azonban ezt a módszert a betegek nehezen tűrik, a vérvétellel járó sebek nehezen, hegesedéssel gyógyulnak. A korszerű vizsgálati módszerek az alvadási folyamat teljes modellezésén alapulnak, biztosítva a megfelelő, nagy nyíróerejű áramlási környezetet, és a sérült érfalat is. Ezeknél a módszereknél nem a vérzési időt, hanem a sebbezáródási időt mérik.

A VWB-re specifikus tesztek közül a diagnózis alapja a VWF mennyiségét tükröző VWF antigén (VWF:Ag) meghatározás. Ez az 1-es és 3-as VWF hiány meghatározását teszi lehetővé. A működési zavar kiszűrésére szolgáló tesztek során a VWF aktivitását figyelik. Ha a tesztek során a VWF mennyisége és aktivitása csökken, 2-es típusú VWF betegségről van szó. Az altípusok meghatározása újabb tesztekkel történik.

A betegség tehát felismerhető, és bár nem gyógyítható, de jól kézbentartható.

Az anyagot összefoglalta

Kelemenné Bistyák Klára   

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. Dr. Schlammadinger Ágota: A von Willebrand faktor és a GPIb/IX/V komplex kóros működésének vizsgálata von Willebrand betegségben - Soulier szindrómában (PHD disszertáció Debrecen, 2006)

 

 

A kutya gyomorcsavarodása (torsio ventriculi)

A nagytestű, mély mellkasú kutyafajták nem ritka, életveszélyt okozó betegsége. Mivel a briard energikus fajta, szeret rohangálni, ugrálni, ezért a briard a gyomorcsavarodás által veszélyeztetett fajtának tekinthető.

A gyomorcsavarodás okai lehetnek anatómiai sajátosságok, amikor a gyomor függesztő szalagjai nem gátolják meg a csavarodás lehetőségét, illetve erjedésre hajlamos, nagy mennyiségű eleség etetése után bekövetkező intenzív mozgatás, mint amilyen az ugráltatás, az intenzív sport, vagy játék.

Gyomorcsavarodás esetén a gyomor a hossztengely mentén fordul el 90-180 fokban. A csavarodás miatt sem a hányás, sem a bélsár ürítése nem lehetséges. A hasi nagyerek összenyomatása következtében súlyos vérkeringési zavar, shock alakul ki, majd életmentő beavatkozás hiányában az állat rövid időn belül elhullik.

                       Gyomorcsavarodásban elpusztult kutya a boncasztalon 

Természetesen, bár a gyomorcsavarodás rendkívül gyors lefolyású betegség, mégis vannak tünetei, amiket észlelve, a gyors állatorvosi segítség megmentheti kutyánkat. A feltűnő bágyadtság, elesettség, hányás nélküli öklendezés, a has jelentős tágulata (azaz, a has felpuffadása), a nehezített, szapora légzés és a remegés gyomorcsavarodásra utalhat. Ilyen esetben laikus beavatkozás, legyen az akár táplálék, vagy folyadék bevitel is, esetleg masszírozás, mozgatás tilos! A gyomorcsavarodás tüneteinek észlelése esetén azonnali orvosi ellátás, mégpedig műtét szükséges!!

     A gyomorcsavarodás megelőzésének érdekében szükséges néhány rendszabály betartása:
     - az etetési idők pontos betartása
     - az azt követő nyugalmi (emésztési) idő biztosítása
     - megfelelő összetételű és mennyiségű takarmány biztosítása.

Célszerű olyankor etetni kutyánkat, amikor az etetés után nyugalmat tudunk biztosítani, mivel még egy deci víz megemésztéséhez is két óra szükséges. Ilyen nyugalmi időszak lehet az esti időszak, amikor a kinti mozgás is csökken.

Ha tehetjük, étkezés után tartsuk ellenőrzésünk alatt a kutyát, vagy biztosítsunk ingermentes környezetet. Gyomorcsavarodást hajlam esetén egy olyan egyszerű mozgás is kiválthat, mint a kutya hátára fordítása, hogy simogathassuk a hasát. Ezt nyugodtan megtehetjük etetés előtt, de hagyjuk békén etetés után. Ha várhatóan nagyobb fizikai megterhelés vár kutyánkra, legalább 10-12 óra emésztési időt biztosítsunk számára, és a fizikai megterhelés függvényében csökkentett adagot adjunk neki.

Ha minden előzetes óvintézkedés ellenére bekövetkezett a baj, azonnali orvosi segítség szükséges. A gyomorcsavarodásos esetek nagy része ugyanis gyógyítható lenne, ha a páciens időben a műtőbe kerülne. Az esetek egy részében azonban csak reggel találja meg a gazda a halott kutyát. A kutya akkor is elpusztulhat, ha még élve kerül ugyan a műtőasztalra, de későn vettük észre a bajt, hiszen a gyomor elfordulásával beálló vérkeringési zavar az érintett területek elhalásához vezethet, ami már visszafordíthatatlan folyamat. Általában a has felpuffadása már ennek a stádiumnak a kezdetét jelzi.

A betegség szerencsére nem mindennapos betegség, de a kutya élete érdekében jó tudni, miről ismerhetjük fel, és mit kell tennünk jelentkezése esetén.

dr. Bistyák Andrea Tünde
állatorvos          

 

vissza a lap elejére

 

 

Hőguta

A napszúrás, illetve a hőguta tulajdonképpen a hőszabályozás súlyos, gyakran végzetes zavara. Jellemzői a hőtermelés erősödése, a hőleadás csökkenése, a következményes hőpangás; az állat szervezete a termelt hőtől sem a sugárzás, sem lihegés lévén nem képes megszabadulni (pl. páratelt levegőben, zsúfolt, meleg helyiségben). A tünetek rövid bágyadtság után drámai hirtelenséggel lépnek fel: gyengeség, légszomj, hányinger, mozgászavar, ájulás. A 43 Celsius fokos testhőmérsékletet elérő kutyák szinte kivétel nélkül elpusztulnak, de az is gyakran előfordul, hogy az állat hőmérséklete alatta marad ugyan a 43 foknak, mégis elhullik. A hőguta és a napszúrás együttesen is előfordulhat. Ezt a jelenséget egyébként elsősorban a sima, rövid szőrű ebeknél figyelhetjük meg, mivel ezeknek az állatoknak nincs hőcsökkenést elsősegítő bundájuk. A nagy szőrzet ugyanis olyan, mint a juhász subája, nemcsak a hideg, de a meleg hőség ellen is védelmet nyújt, persze csak átlagos hőmérséklet-ingadozás mellett.

Sok gazda nem gondol rá, hogy a tűző napon hagyott autóban kutyája szinte elviselhetetlenül szenved, ugyanígy az árnyéktalan udvaron, a kiállítások napsütötte ringjeiben. Sok eb kapott már hőgutát az 55-60 fokra felmelegedett autóban, annak ellenére, hogy az ablakok résnyire nyitva voltak. Az ilyen hőmérsékletet a kutya csupán 20-30 percig képes ártalom nélkül elviselni. (Ezért nyugodtan köpjük le azt az egyént, aki éppen rácsukja a tűző napon hagyott autó ajtaját kutyájára. - a szerk.)

Megóvhatjuk a kutyát a számára káros hőmérsékletű és páratartalmú levegő hatásától, ha ilyen időszakokban mentesítjük az erős mozgás alól, a tűző napsütés elől pedig árnyékba viszzük. A hőguta tüneteinek jelentkezésekor az ebet itassuk meg bőségesen hideg vízzel, testét locsoljuk le, és mielőbb vigyük állatorvoshoz.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

A kutyák kullancs terjesztette betegsége, a
Babesiosis

Kell, hogy írjunk erről a betegségről. Égetően fontos kérdéssé vált, hogy kutyatartók, tenyésztők ismerjék, mert ez egy olyan betegség, melynél a tulajdonos észrevételei, a korai felismerés adhat csak esélyt a gyógyulásra és az életben maradásra. Azért írom ezt ennyire kiélezetten, mert jó néhány év klinikai tapasztalatai alapján állíthatom, hogy az elhullások szinte minden esetben a hiányos adatok, késői felismerés, a későn állatorvos elé került esetek következménye. A tulajdonosok jó része nem ismeri a betegséget, nem tudja, mik azok a tünetek, melyek alapján a szakember időben beavatkozhat. Rengeteg tévhit él a kullancsokról és az általuk terjesztett betegségekről.

A betegség kórokozóját a kullancsok juttatják az állat vérébe. A kórokozó egysejtű. (Semmi köze az emberi agyvelőgyulladást okozó vírushoz!) Ez az egysejtű a vörösvérsejtekben szaporodik. Megkettőződése során a vörösvértestek szétesnek. Számuk jelentősen lecsökken, s ez hiányos oxigén ellátást, vérfogyottságot eredményez. Ugyanakkor a belőlük kiszabaduló festékanyag okozza a könnyen észrevehető, látványos tüneteket.

Kezdetben az állat kedvetlen, étvágytalan, sokat iszik. A láz leggyakrabban 40 celsius fölé emelkedik. Egy-két nap alatt a vizelet egyre sötétebbé, sötétsárgából véressé, majd szinte feketévé válhat. Újabb egy-két nap alatt a széteső vérfesték a látható nyálkahártyákat sárgává teszi. Ez kan kutyán legelőször a penis nyálkahártyáján látszik, de látható a szem kötőhártyáján, az ajkakon is. Súlyos esetben világos, rövid szőrű állatokon a has bőrén, esetleg a pigmentálatlan karmokon is látható. Nem véletlenül emeljük ki a kezdeti tünetek, a láz, bágyadtság, de főleg a vizelet elváltozásait. Az általunk kezelt betegek gyógyulásával kapcsolatos egyértelmű tapasztalat, hogy a már besárgult egyedek közül a fél év alatti, még intenzív vérképzésű egyedek, és a még nem sárga felnőttek gyógyulása nagyon valószínű, az idősebb, de már besárgult kutyák esélyei jóval kisebbek. Az idő tehát ellenünk dolgozik. Előfordulhat az év bármely szakaszában, tapasztalataink szerint egy májusi-júniusi hullám után a száraz nyár kis szünetet jelent, majd az október-november kifejezetten erős gyakoriságot mutat, az esetek java része erre az időszakra tehető. Az enyhe telek jellemzője egy viszonylag erőteljes februári esetszám.

Erdei séta, vadászat esetén, de kertben tartott állatnál is rendszeresen vizsgáljuk meg az állat testét! A kullancsot vegyük, vagy vetessük ki. Hasznos a fertőtlenítőszerek odacseppentése, a csavarás iránya viszont babona: A kullancs nem jobb vagy bal menetes. Legfontosabb, hogy ilyen esetek után néhány napig figyeljük az állat vizeletét! Kedve, étvágya és hőmérséklete is jelzi a fertőződést, de szinte egyértelmű jelzés a vizelet színelváltozása. Ezeket a adatokat jelezzük a kezelő állatorvosnak, időt, esetleg az állatnak nem éppen kellemes vizsgálatokat tudunk így megtakarítani. De menjünk elé, előzzük meg a bajt!

A gyógykezelésre használatos szerek egyike alkalmas megelőzésre. Egy hónapos védelmet ad a betegség ellen, de nem a kullancs ellen. Szépséghibája, hogy az egy hónap rövid, és hogy az injekció helyén, főleg érzékeny állaton csúnya duzzanat jelentkezhet. Permetezőszerek közül az Insecticid 2000, vagy a Biokill adhat néhány napos védelmet. Séta, kirándulás, vadászat előtt érdemes használni. Védelmi szempontból hasznosnak tartjuk a parazita elleni nyakörveket. Nyílván minden forgalomban lévő szert nem próbáltunk, ezek az adatok saját tapasztalataink, olyan orvosi vélemény, mely kereskedelmi, üzleti, és reklám érdekeket nem tartalmaz. Összefoglalva mit javasolhat az állatorvos? Használjuk a megelőzés módszerei közül a beváltakat, melyek mind kutyánk, mind saját praktikus szempontjainak megfelelnek! A veszélyes időszakokban, területeken gondoljunk az előfordulás lehetőségére!

Ha gyanúnk felmerül, hogy az állat beteg, ne várjunk, azonnal kezeltessük, megfigyeléseink elmondásával segítsük az állatorvost munkáját!

Dr. Kereszty Gábor

 

vissza a lap elejére

 

 

Oltások

Oltás

5-6 hetesen

7-8 hetesen

9-10 hetesen

 11-12 hetesen

Újraoltás

Szopornyica

 

X

 X  

évente

Hepatitis c.c.

 

X

 X  

évente

Leptospirosis

 

X

 X  

évente

Parvo-vírus

X

X

 X  

évente

Kennelköhögés

 

X

 X  

évente

Veszettség

    

 

 X

évente

A fenti táblázat csak támpontként szolgál. Az oltások pontos időpontját és sorrendjét az állatorvossal kell egyeztetni! Célszerű, ha a védőoltásokat a helyi állatorvos javaslata alapján adatjuk be kutyánknak, mert figyelembe kell venni az adott terület fertőzöttségét is. A Francia Pásztorkutyák tulajdonképpen egyik betegséggel szemben sem kiemelten fogékonyak, de a védőoltásokat nem szabad elhanyagolni.

Az oltások előtt kb. egy héttel minden esetben féregtelenítsük a kutyát! Ez azt jelenti, hogy egyik héten féregtelenítés, másik héten oltás szükséges.

Az oltóanyagok csak az egészséges állatot védik meg a betegségektől, a beteg kutya amúgy is legyengült szervezete esetleg a védőoltással is nehezen birkózik meg.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

Élősködők

Férgek

A férgek olyan élősködők, melyek számunkra nem látható módon, kutyáink testében, elsősorban a belekben élnek. Csupán akkor válnak láthatóvá, amikor egy-egy erőteljesebb ürítés után a széklet hosszú fehér szalagokat tartalmaz. A bélférgek sok kellemetlenséget, sőt, látható egészségromlást okozhatnak, de a legnagyobb probléma, hogy a kutyák bélférgei az emberre is átterjedhetnek. Ezért fontos az ellenük való védekezés, de a férges állapot felismerése is.

Ehhez szeretne segítséget nyújtani az alábbi táblázat

Féreg

Fertőződés

Tünetek

Dipilydium caninum

 Fertőzött bolhák elharapása A végbél viszketése, "szánkázás", enyhébb, súlyosabb bélgyulladás, fénytelen szőr, fogyás, apátia, néha véres széklet

Diphyilloithrium caninum

 Fertőzött nyers hús Fogyás, apátia, B12-vitamin hiánya, vérszegénység, láz

Taenidao

 Fertőzött nyers hús, széklet fogyasztása Vékonybélgyulladás, Dipilydium caninum súlyos fertőzésekor vagy a köztes gazdák hólyagjától

Trichuris vulpis

 Peték felvétele a külvilágból Véres-nyálkás hasmenés, fogyás, vérszegénység

Ankylostoma

 A lárvák a bőrön át bejutnak, széklet, hordozók fogyasztása Kisebb vérzések a bőrön és a tüdőben, fájdalom, bőrpír, ödéma. A bélből vérelvonás, véres széklet, vérszegénység, fogyás, kiszáradás, apátia

Toxacara canis

 Széklet vagy anyatej által, embriók a méhen belül Ld. Anklyostoma, köhögés, orrváladék a tüdőben lévő lárváktól, fénytelen szőr, fogyás

Toxascaris leonia

 Széklet vagy hordozó fogyasztása Bélgyulladás, fogyás, fénytelen szőr

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

Bolhák

A kutyán élősködő bolha nem azonos az ember vagy a macska bolhájával. A bolhák köztes gazdái a kutyák más élősködőinek is, - pl. bélféreg - de mindenekelőtt ingerlik a bőrt. Amikor a bolha csíp, nyálat fecskendez a sebbe, hogy míg szívja, meg ne alvadjon a vér. A nyálában lévő vegyi anyagok sokszor a allergiát váltanak ki. Egyes különösen érzékeny kutyánál a bolhanyál nagy kiterjedésű gyulladást kelt a hát bőrén.

A bolhák életük nagy részét az állat környezetében töltik, és csak vérszívás céljából ugranak a kutyára. A nőstény bolha takarókra, szőnyegekre, a padló vagy a falak repedéseibe rakja le petéit. Megfelelő hőmérséklet esetén a petékből lárvák kelnek ki, melyek meghatározott idő múltán bebábozódnak és legkevesebb három hét alatt kifejlett, ivarérett bolhává válnak.

Láthatjuk tehát, hogy egyszeri bolhairtással a kutyán nem érhetünk el eredményt. Nem csupán a gazdaállaton, hanem az állat környezetében is ki kell irtani a bolhákat. E célra külsőleg és belsőleg ható szereket vehetünk igénybe.

Bármilyen szert is használunk, mindig olvassuk el a mellékelt használati utasítást! A szakboltokban sokféle bolhairtó nyakörvet árusítanak. Kényelmesen alkalmazhatóak a fentiont tartalmazó készítmények. Az apró tubusban lévő gélt 3-4 hetente, a szőrt széthajtva, egyszerűen csak fel kell kenni a két lapocka közti bőrre, ahonnan a kutya nem tudja lenyalni. A felszívódott hatóanyag egyenletesen eloszlik a bőrben, a teljes bőrfelületen kifejti hatását, az összes bolhát elpusztítja.

A kutya testén tartózkodó bolhák elpusztítása mellett a kutya környezetének bolhamentesítése is fontos. Első lépésként végezzünk jó alapos tisztogatást, megszokott módon, jó alaposan porszívózzuk ki a szőnyegeket, a bútorkárpitokat, a padozat réseit, a szegélyléceket és környékét. Ne feledjük el a porzsákot is beporozni, befújni bolhairtó szerrel, s ha egy mód van rá, lehetőleg egyszer használatos porzsákot használjunk a bolhátlanító akcióhoz. A szállító kosarat, ládát, és a takarókat szintén porszívózzuk ki, és kezeljük le az irtószerrel. makacs esetekben hetekig, hónapokig is eltarthat, míg az összes bolhától megszabadulunk.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

Kullancsok

Az alacsonyabb bokrokon és fűszálakon tartózkodó kullancsok, miután a kutya testével lesodorja őket, megtapadnak a szőrszálak között. A fákon lévő kullancsok azonban a kutya szagát - vajsav - is érzékelik és ráhullanak, mikor rejtekhelyük alatt elhalad. Lábaikkal megkapaszkodnak és szívószájszervüket a bőrbe mélyesztve rögzítik magukat. A kullancsok kórokozókat is terjeszthetnek nyálukkal, néhány napos vérszívást követően.

A befurakodott kullancsot ezért tanácsos minél előbb eltávolítani. A legalkasabb eszköz ehhez egy hegyes csipesz, vagy egy speciális kullancsfogó, amellyel kihúzzuk a kullancsot. Fontos, hogy gyorsan és határozott mozdulattal húzzuk ki, mert így nem marad ideje, hogy fertőzött gyomortartalmát a kutya vérébe ürítse. Semmi esetre se kenjük be - mint ezt sokan állítják - olajjal, benzinnel, körömlakkal, vagy más "háziszerrel" a kihúzás előtt, mert fuldoklása idején nagy erővel üríti az állat vérébe nyálát.

Régebben kihúzás előtt megcsavargatták a kullancsot, de miután a fenyőtobozhoz hasonló pikkelyekkel, horgokkal kapaszkodik, a függőleges húzással többre megyünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy fontos az eltávolítás sebessége. Inkább maradjon benn a kullancs feje a gyors kihúzás miatt, minthogy a kutya fertőződjék. Ezért nem jó, ha az ujjunkkal próbáljuk a kullancsot kiszedni. Akaratlanul is megnyomjuk a hasát, így a beleit is, amelyek tartalma a sebbe ömlik, így bekövetkezhet a fertőzés. Ha a gyors kivétel során bennszakadt a kullancs feje, az nem olyan nagy tragédia. A szervezet, mint minden egyéb idegen anyagot, kilöki magából, és néhány napon belül a seb begyógyul.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

Jó, ha tudjuk

Hőmérőzés

- Rázzuk le a higanyt 36 Celsius fokig.

- Kérjünk meg valakit, hogy fogja le a kutyát.

- Kenjük be a hőmérő végét egy kis vazelinnel vagy olivaolajjal, hogy síkosabb legyen.

- Fél kézzel emeljük meg és kissé fordítsuk oldalra a kutya farkát, majd a hőmérőt kb. 2,5 cm mélységig dugjuk a végbélbe és tartsuk mozdulatlanul úgy, hogy a higanytartály a végbél falához érjen.

- Várjunk kb. 1-2 percig, majd vegyük ki a és olvassuk le a hőmérőt.

- Rázzuk le a hőmérőt, mossuk meg és fertőtlenítsük, mielőtt a helyére tesszük.

A kutya normális testhőmérséklete 38-39 celsius fok.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma

 

 

A fog

A kutya ragadozó állat, teljes szervezete, gyomor-és bélrendszere ennek megfelelően alakult ki. A legjellemzőbb azonban a fogazat. A fogazatban a legfeltűnőbb a szemfog, melyek páronként mintegy fogót alkotva a táplálék megragadására szolgálnak. Jellemző, hogy ennek a fognak a latin neve a kutya latin nevéből származik.

A metszőfogak szerepe hasonló az emberi fogazatban található metszőfogakéhoz, a megragadott táplálék feldarabolásában van szerepük. A legjobb hatásfokot ebben a szerepben az egymással érintkező, egymáshoz szorosan simuló, úgynevezett szorosan záródó fogazat nyújtja. Ez a záródás három helyzetben érhető el (mivel az állkapocs mozog a harapáskor, a fogzáródást az állkapocsnak az állcsonthoz való záródási módjával adjuk meg):

Ollós fogazat A kutya az alsó fogsorával (az állkapcsával) szorosan a felső (az állcsont) mögé harap.
Tétre záródó (más néven harapófogó) fogazat Az állkapocs az állcsont metszőfogainak csúcsára záródik.
Szoros előreharapás Az állkapocs szorosan az állcsont metszőfogai elé harap.

A pásztor- és juhászkutyáknál preferált fogzáródás az ollós harapás. Bár szoros előreharapás esetén az optimális helyzettől távolabbra kerül az alsó fogív, mégis azt mondhatjuk, hogy a darabolás feladatait ez a fogzáródás ugyanolyan jól támogatja, mint az ollós harapás. A három fogzáródási mód közül a legkevésbé előnyös a tétre harapás, mivel itt a nyíró szerep minimális. A Francia Pásztorkutyáknál a kívánatos ollós harapás mellett a tétre záródó és a szoros harapás csupán hibának számít, a tenyészthetőséget nem befolyásolja. A fogívek egymástól való eltávolodása a daraboló funkcíót lehetetlenné teszi, ezért az erős előre- vagy hátraharapás, amikor a fogsor nem záródik, a tenyésztésből való kizárást jelent.

Néhány kutyafajtánál olyan célok vezették a tenyésztőket, amikor a fogazat alapfunkciójától eltérő fogazatot egy másik feladat végrehajtása érdekében előtérbe helyeztek. Ilyen fogazattal (erős előreharapás) rendelkeznek pl. a bulldogok, ahol a marha orrának megragadásakor és annak tartásakor légzési problémák adódtak. Ezeknél a fajtáknál a lélegzetvételt segíti elő a rövid orr és erős, az állcsontnál hosszabb állkapocs.

A zápfogak (mind a premoláris, mind a moláris fogak) az emberi fogazattól eltérően nem az őrlés, hanem a tápláléknak a torok felé való továbbításában játszanak szerepet, ezért a táplálkozásban mind a 42 fognak jelentős szerepe van. Azt, amikor egy kutya mind a 42 foggal rendelkezik, teljes fogazatnak nevezzük.

A fogak (fogazat) rendellenességei a kutya használhatóságára és egészségére is kihatnak, ezért fontos az alábbiak ismerete:

FOGVÁLTÁS

A fogazat teljességét és a fogváltást a kutyatulajdonosnak ellenőriznie kell. Hiányzó vagy szám feletti fogak, a fogváltás zavarai a kutyánál súlyos betegségeket okozhatnak. Ezt akadályozza meg a rendszeres ellenőrzés.


Tejfogak (28 fog)

Felső állkapocs:
         3p 1c 3i 3i 1c 3p

 

Alsó állkapocs:
         3p 1c 3i 3i 1c 3p

 


Maradandó fogak (42 fog)
 

    Felső állkapocs:
       2m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 2m









Alsó állkapocs:
       3m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 3m

m= moláris=hátulsó zápfog; p=premoláris=előzápfog; c=canini=szemfog; i=incisivi=metszőfog

A legtöbb kutya szenved a fogfájástól vagy a szájüreg valami egyéb bajától. A bajok okozója a fogak felületén megtapadó lepedék (plakk). Ez nyálból, ételmaradékból és baktériumokból áll. Ha nem távolítjuk el rendszeresen, mészsók is rakódnak le, így jön létre a fogkő. - Az állatorvosok speciális ultrahangkészülékkel távolítják el a fogkövet. - A foghús gyulladással reagál a baktériumok felhalmozódására, és fogínygyulladás keletkezik. Jellegzetes tünete a kivörösödött foghús, amely fájdalomra érzékeny, vérzésre hajlamos. Ha a betegséget nem állítjuk meg, a fogak tartórendszere tönkremegy, a fogak kiesnek. Ezenkívül megszűnik a természetes akadály a baktérium behatolása ellen, bejutnak a vérkeringésbe, amely elszállítja a fertőzést a szervezet minden részébe, szív-, máj- és vesebetegséget idézhet elő. Gyakran előfordul, hogy a kutyák nagyon csendesek és szomorúak, mert a foggyulladástól szenvednek, de egy fogkezelés után mintegy varázsütésre, megint vidámak és elevenek lesznek. Fontos, hogy a fogak bajait kellő időben fedezzük fel. Már kölyökkorban elkezdhetjük a szájüreg rendszeres vizsgálatát, szemügyre véve a fogak állását, a lepedéket, elszíneződéseket, gyulladásokat. Korán, játékosan végezve a vizsgálatot a kutya megszokja, hogy gazdája megvizsgálja a száját.

Az anyagot összeállította

Kelemenné Bistyák Klára

 

vissza a lap elejére

Felhasznált irodalom:

 

  1. A Kutyaház 1997. március 15-i száma